Öt éve hagyta el piliscsabai komplexumát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az óriási ingatlan jó része azóta is kihasználatlan, de a terület felvirágoztatásával megbízott Makovecz Campus Alapítvány azért már elköltött kétmilliárdnyi adóforintot – tudta meg a HVG.
A bezárt egyetem. Szellemváros
Veres Viktor
Makoveczésműve
Makovecz Imre 1960-as években tervezett, illetve megvalósult középületeit bemutató tárlat nyílt a minap a Makovecz Központ és Archívumban (azaz az építész által saját maga számára tervezett, Városkúti úti családi házban, ahova ő már 2011-es halála miatt sosem tudott beköltözni). A tárlat az egyik fontos állomása a hatalmas és szerteágazó életművet feldolgozó kutatómunkának, amelynek keretében közel hatszáz (és a feldolgozás során folyamatosan bővülő) épületterven kívül képzőművészeti alkotások, írások, oktatási és közéleti tevékenység számbavétele és kutathatóvá tétele zajlik.
„Bármit tervezett Makovecz Imre – művelődési házat, egyetemet, könyvtárat vagy fürdőt –, valahogy mindig templom lett belőle.” Szakmai körökben egykor gyakran lehetett hallani ezt a mondást. Az már a sors fintora, hogy amit az organikus építészeti iskola megteremtője élete fő művének – és valóban templomnak – szánt, máig nem épült meg. Időről időre szárnyra kaptak ugyan hírek, hogy az Apor Vilmos téri, (Antoni Gaudí épülete nyomán) magyar Sagrada Famíliaként is emlegetett templom ügye sínre került, de mivel egy katolikus templom felépítéséhez egyházi hozzájárulás szükséges, ilyen szándék pedig nincs, az építész fia, Makovecz Pál által vezetett Makovecz Alapítványnál (ami nem azonos a Makovecz Campus Alapítvánnyal) csak remélni tudják, hogy eljön az alkalmas idő.
A templom a tervezés kezdeti fázisában a „Szentek és kárhozottak” nevet viselte. Bár Makovecz elképzelésének teológiai koncepcióját annak alaposabb ismeretében egyházi személyek sem vitatták, az építész – érzékelve az elnevezés miatti ellenérzéseket (miszerint az elkárhozottaknak „nem jár templom”) – elvetette ezt a variációt. Az építész által a későbbiekben átdolgozott terv – amelyen halálát követően munkatársa, Nagy Ervin dolgozott és dolgozik jelenleg is – alaprajzában ugyan megőrizte az Apor Vilmos téri terület adottságaihoz igazodó alakzatot, ám léptékben jelentősen túllépett azon, így „kinőtte” a kiszemelt hegyvidéki telket. Mint Makovecz Pál a HVG-nek korábban elmondta, törekednek megegyezésre jutni a katolikus egyház magyarországi elöljáróival.
Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke ugyanakkor egy interjúban korábban már arról beszélt, az épület a „nemzeti összetartozás” emlékhelyeként valósulhatna meg, nem vallási, hanem másféle szakrális funkcióval: abban őrizhetnék a többször feldúlt székesfehérvári királyi temetkezőhelyről származó csontokat.¬
