Jutalomfalatkák

eszinhaz.hu

Esterházy Péter életművét szépen keretezi a családi Haydn-örökség. Egyik első drámája címét Haydntól kölcsönözte: Búcsúszimfónia. Ennek egyik szereplője, az apa így morfondíroz benne: „milyen név ez / Haydn hajdn hajden / Morgen morgen nur nicht hajden / (próbálgatja) dn, dn, dn, dnn, ddn / osztrák osztrák osztrák / az ember ne legyen / osztrák / ha csak nem kényszerítik (fölnéz) / magyar / az ember ne legyen / magyar / ha csak nem kényszerítik.” A viccet a 33 változat Haydn koponyájára című mai revübe szó szerint átemelte. Haydn személye többször felbukkan a nagy családregényben, a Harmonia cælestisben is, egyszer így: „Édesapám betütükélt. Komolyan javasolta Haydnnak, hogy vonóshármas. De Haydn nem alkudott, valamiért kötötte az ebet a karóhoz.” Haydn muzsikája is megihlette, A megváltó hét szava a keresztfán című zeneművéhez Dubróczky Gergely karmester felkérésére Hét utolsó szó címen librettót írt, amelyben egymásra vetíti az édesapa ávós vallatását Jézus sorsával. „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?” Erre a Márk és Máté evangéliumából vett idézetre reagálva Esterházy eltűnődik: „Haydn nem tudta elképzelni / hogy az Isten elhagyja az embert / Mozart el tudta / Beethoven azt nem tudta elképzelni / hogy az ember / hogy az ember elhagyja az Istent.” Az ősbemutatót a Budapest Sound Collective előadásában 2014. április 16-án a Budapest Music Centerben tartották, Esterházy Péter szövegét Mácsai Pál és Kerekes Éva adta elő. A festőművész Nádler István – akit szintén foglalkoztatott Haydn zeneműve – 2015-ben Fischer Iván lakásszínházában hallgatta meg a Hét utolsó szót. „Erős hatás ért. A téma egyetemes volta, és annak belső törvényszerűségei vezettek arra a felismerésre, hogy a képi, formai gondolkodásomnak is ezt kell követnie” – emlékezett vissza Nádler. A hét festménnyel 2016 júniusában készült el. „Péter tudott arról, hogy készülök megfesteni a témát, de már nem láthatta a sorozatot” – írja Nádler, akinek Rezonancia – Barátok – Végtelen című kiállításán a balatonfüredi Vaszary Galériában január 4-éig megtekinthető a mű.