Kötelezőnagygenerál

Fazekas István

A hőszivattyú egyike azon eszközöknek, amelyekkel a legnagyobb megtakarítást lehet elérni, miközben ez a fűtési és hűtési rendszer nemcsak kényelmes, hanem még fenntartható is. Különösen akkor, ha a „buta” hőszivattyút megokosítják, azaz olyan érzékelőkkel látják el, amelyekkel követni lehet az időjárást, észlelni lehet, hogy éppen hányan tartózkodnak az épületben. A hőt nem termelő, hanem „mozgató” okoshőszivattyúk másik hasznos jellemzője, hogy a házak felfűtését vagy hűtését, illetve a meleg víz elkészítését a nap azon időszakában végzik, amikor olcsóbb az áram, és ezzel további megtakarítást lehet elérni.

„Az új épületek esetében Európa legtöbb országában a hőszivattyú a fő technológia, a sikersztori 2010–2011-ben kezdődött Franciaországban, és onnan terjedt át a többi államra. A felújításoknál a technológia terjedése egy ideig viszonylag lassabban haladt, ám amikor 2021-ben elszabadultak a gázárak és megjelent az európai zöldmegállapodás is, szinte robbanásszerű változás következett be. Németországban elhangzott a híres bejelentés, mely szerint 2025-ig hatszázezer hőszivattyút telepítenek. Bár itt még nem tartunk, a növekedés folytatódik” – mondta a HVG-nek Patrick Crombez, az Európai Hőszivattyú Szövetség (EHPA) elnöke.

Arról is beszélt, hogy a gyártók is komoly kapacitásnövelő beruházásokat hajtottak végre, hogy képesek legyenek kielégíteni az igényeket. A piacról szólva hangsúlyozta, van kereslet, inkább az jelent gondot, hogy az igény nem egyenletes. „Azt is látjuk, hogy bár korábban arról szóltak az előrejelzések, hogy felgyorsulnak az épület-korszerűsítések, ez egyelőre nem következett be, így itt maradtunk nagyon sok elavult ingatlannal. Ez pedig nem segíti a fűtés dekarbonizációját” – magyarázta.

Patrick Crombez szerint a vártnál lassabb bővülés hátterében elsősorban az áll, hogy elmaradt az adóreform az európai országokban, Belgiumban például négyszer akkora az áramra kivetett adó, mint a gázra, ami azt jelenti, hogy ha valakinek nincs napeleme és áramtárolója, akkor szinte lehetetlen az áttérés a hőszivattyúkra. „Az áram adószintje a kulcs: sokan meg tudnák engedni a váltást, de az árak miatt végül mégsem mozdulnak. Viszont egyre több, szociális lakásokkal rendelkező intézmény telepít hőszivattyút: miközben növekszik az ingatlanok értéke, a bentlakók is örülnek, mert kevesebbet fizetnek az energiáért. Itt látjuk azt, hogy organikusan kezd nőni a piac, s ez kedvező fejlemény, mert piaci szereplőként tudjuk, nem hagyatkozhatunk örökké a támogatásokra. Ezért sürgetjük azt, hogy tegyék rendbe az áramdíjakat. Ekkor azok a családok, amelyek megengedhetik maguknak ezt a befektetést, megjelennek a piacon, és csak azok számára lesz szükség szubvenciókra, akiknek nincs elég pénze a korszerűsítésre” – mondta az EHPA elnöke.

A hőszivattyúk ugyan környezetbarát berendezések, ám ez nem mondható el az eddig használt hűtőközegekről. A hőcserében részt vevő hűtőközegek ugyanis a szén-dioxidnál jóval nagyobb „hatékonysággal” járultak hozzá az üvegházhatás növeléséhez. A legtöbb gyártó által használt R32-es hűtőközeg GWP-száma – ez mutatja meg, hogy egy kilogrammnyi hűtőközeg hogyan járul hozzá a globális felmelegedéshez ugyanannyi szén-dioxidhoz képest – 675, ez pedig azt jelenti, hogy ezen gázok levegőbe jutása igen komoly szennyezést okoz.

A Daikin genti Kutatási és Fejlesztési Központjában a napokban viszont bemutattak egy olyan hőszivattyút, a VRV CO₂-t, amelynek a GWP-száma 1, mivel a hűtőközeg ennél a gépnél a szén-dioxid. A japán gyártó képviselői a HVG-nek elmondták, hogy a gép megbízhatóan működik, ám a hatásfoka egyelőre elmarad az eddig használtaktól, így ugyanakkora teljesítmény leadásához nagyobb berendezésre van szükség. A már kereskedelmi forgalomba is hozott készülék másik előnye, hogy a hűtőközeg nem mérgező a normál használat során, és biztonságos, hiszen nem gyúlékony. Arra is ügyelnek, hogy növeljék az újrahasznosítható anyagok részarányát. Jelenleg egy hőszivattyús készüléknél – típustól és országtól függően – az újrahasznosítás elméleti maximuma 90 százalék, a Daikinnál a teljes kínálatra vetítve ez az arány most 80 százalékon áll.