Ecc,pecc,kilehetsz?

Továbbra is a Tisza Pártra szavaznának a legtöbben, de Magyar Péter pártja már csak 5 százalékponttal előzi meg a Fideszt a teljes szavazókorú népesség körében a Medián november második felében készült országos reprezentatív felmérése szerint. Szeptember eleje óta a Fidesz 3 százalékpontot, a Tisza pedig 1 százalékpontot javított, ugyanis hónapról hónapra csökken a bizonytalanok aránya. A Tisza előnye összességében 2 százalékponttal csökkent.

A választani tudók körében 4 százalékponttal, 6 pontra szűkült Magyar Péter pártjának előnye, míg a magukat biztos szavazónak mondók körében 3 százalékponttal csökkent a különbség, és most 50–40-re vezet a Tisza a kormánypárttal szemben.

A Tisza Párt őrzi ugyan vezető pozícióját, de az mindenképp aggasztó lehet Magyar Péter számára, hogy a közhangulat megváltozni látszik. A kormányváltást akarók aránya jelentősen, a szeptemberi 60 százalékról 52 százalékra csökkent, ami 2024 nyara óta a legalacsonyabb arány. Ugyancsak számottevő változás, hogy – a szintén legutóbb 2024 nyarán tapasztalthoz hasonlóan – 34 százalék szerint jó irányba, míg 60 százalék szerint rossz irányba tartanak a dolgok Magyarországon, amely adat borús képet fest ugyan, de javulás a szeptemberi 28–67-es arányhoz képest. ¬ Hann Endre, Nagy Réka

A felmérést november 20-a és 25-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3,5 százalék.

A kiegyensúlyozott támogatás fontosabb annál, mint hogy mennyi a Tisza Párt előnye abszolút számban – így kalkulálnak Magyar Péter stábjában. Logikájuk szerint a sok apró településsel tarkított egyéni választókerületek miatt a fő kihívás számukra, hogy a kisebb községekben is meghaladják a 30 százalékos szavazatarányt. Ha ettől elmaradnak, hiába kompenzálnak például a budapesti körzetek túlnyerésével, a választási rendszer sajátossága miatt lemaradhatnak a parlamenti többségről. Ebből a felismerésből kvázi stratégiát építettek, amit „minimum 30” projektnek is nevezhetnénk. A Tisza központjában azzal számolnak, hogy minden településtípuson és minden korosztályban meg kell haladniuk ezt a támogatottságot. Amelyik párt jelentősen ezen cél alatt marad bármely szabadon választott demográfiai kategóriában, az szerintük nem tud választást nyerni. (A Medián mostani mérése olyan friss, hogy csak jövő heti lapszámunkban tudjuk társadalmi csoportokra bontva bemutatni.)

A „minimum 30” parancsa magyarázat lehet arra is, miért kíséri némi fanyalgás a Tisza jelöltállítását a fővárosban és értelmiségi körökben. A párt ugyanis nem lát előnyt abban, ha a budapesti közönségnek játszva maximalizálja amúgy is kényelmes vezetését. Azoknak a választói rétegeknek akarnak bizonyítani Magyar Péterék, amelyek jelentős hányadukban a Fidesz hatalmának oszlopai: az apróbb településeken élő idősebb, alacsonyabban iskolázott rétegeknek. A másik stratégiát meghatározó számítás a Tisza potenciális tartalékát illeti. Felméréseik szerint nagyjából azonos méretű választói tömb áll Magyar Péter pártjától balra, kisebb ellenzéki pártokat támogatva, mint ahányan a Tisza és a Fidesz között ingadoznak. A két csoportot egyszerre szinte lehetetlen megszólítani, Magyarnak azzal kell tehát kalkulálnia, hogy bármerre fordul, az vagy a Fidesz, vagy a balpártok felé voksokat fog sodorni. A két opcióból a Tiszának az a kedvezőbb, ha a kormánypárt és közte hezitálók táborát dolgozza meg, ebből ugyanis duplán profitál: neki egy szavazattal több, a Fidesznek pedig eggyel kevesebb.