Számokáltalkivetetten

A HVG úgy tudja, egy, a Párbeszéd számára készült közvélemény-kutatás szerinti, 5–9 százaléknyi, a Fideszt leváltani akaró, de a Tiszától kissé ódzkodó választói rétegre célozna a Humanisták Pártjával a politikailag haldokló Párbeszéd egyik társelnöke, Barabás Richárd és a választástól távolmaradó Momentum-alapító Cseh Katalin. Barabás kérdésünkre elismerte, a Párbeszéd megrendelésére készített felmérés alapján úgy számolnak: mintegy „félmillió ember küszködik, hogy kire szavazzon, mert rendszerváltást akarnak, de közben úgy érzik, a Tisza nem az ő hangjukon szól”. A vadonatúj politikai formációval őket szólítanák meg – reményeik szerint a már óellenzékhez sorolt Párbeszédnél hatékonyabban.

„Újszerű ez az egész, és az ezzel kapcsolatos félelmek vetülnek ki olyan elméletekben, hogy a párt a Fidesz érdekében jött létre, a Magyar–Karácsony-konfliktust jelzi, vagy megélhetési politikusok akciója, pedig egyik sem, csak európai, progresszív és zöldértékek képviselője, és ennek a bátor projektnek most jött el az ideje” – magyarázza Barabás. Karácsony Gergely korábban arról beszélt, nem vesz részt új párt szervezésében, ezért nem úgy tűnik, hogy csatlakozna a Humanistákhoz.

„Az nem fordulhat elő, hogy átcsorog a Humanistákhoz a Párbeszédnek járó állami támogatás vagy annak egy része” – állítja a HVG-nek Szabó Rebeka, a Párbeszéd társelnöke. Azt is megjegyzi, hogy az egyéb infrastruktúrán – például az adatbázison – sem osztozkodnak, de közösen finanszírozhatnak rendezvényeket. A Humanisták most is zajló utcai aláírásgyűjtése amúgy ilyen, de támogatásokból saját lábra állnának. Szabó Rebeka egyébként nem tervezi, hogy jövőre egyéniben elindulna, és pártlistán sem valószínű. A másik társelnök, Szabó Tímea viszont 2026-ban elindul Óbuda-Békásmegyer körzetében, de ő sem a Humanisták jelöltjeként, hanem függetlenként. Azt mondja, az új párt szervezésében ő sem vesz részt.

Barabás szerint az országos listaállításhoz előírt legalább 71 egyéni jelöltje lesz a Humanistáknak 2026-ra – őket január végéig bejelentik. Muszáj is lesz, hiszen azzal kampányolnak, hogy Magyar Pétert akarják miniszterelnöknek, ehhez egyéniben a Tisza jelöltjeinek támogatására buzdítanak, de azt kérik, listán szavazzanak rájuk. Barabás elismeri, hogy az általuk megcélzott szavazókra a DK-tól a Kutyapárton át más is hajt. Ettől függetlenül szerinte nem lehetetlen ilyen rövid idő alatt sem elérni a parlamentbe jutás 5 százalékos küszöbét, mivel úgy érzi, értékalapon ezt a progresszív szavazóbázist – a nők és a melegek jogai, a választójogi témák mentén – más nem tudja olyan hatékonyan megszólítani, mint ők.

A kutatásokban a Párbeszédhez hasonlóan már csak „egyéb pártként” szerepel a Jobbik és az MSZP is, de az eddigi nyilatkozatok alapján mindkettő készül a jövő évi választásra. A Jobbik több tucat egyéni jelöltjét már bejelentette, Komjáthi Imre MSZP-elnök pedig korábban azt mondta: „Kell hogy legyen baloldali hang a Parlamentben.”

Van viszont olyan minipárt is, amely még az indulásról sem tudott dönteni. Az LMP januárra halasztotta a döntést arról, hogy állít-e jelölteket a választáson. Szabó-Kellner Katalin társelnök azt mondja: „A politikai paletta jelenleg annyira változatos, és olyan gyorsan alakulnak a dolgok, hogy egyelőre nem tudtuk eldönteni, mi az, amit igazán szeretne a párt.”