Kormányzati betartás
Kihelyezett közgyűlési ülésre várta hétfőn Karácsony Gergely a fővárosi képviselőket a Városháza helyett a BKV kelenföldi buszgarázsába, hogy megtárgyalják a Budapest pénzügyi helyzetével kapcsolatos előterjesztését. A főpolgármester azért hívta össze az ülést – illetve hirdetett hétfő estére Büszkeség Menete 2 elnevezéssel menetet a Karmelitához –, hogy nyomást gyakoroljanak a kormányra: biztosítsa a fővárosi közszolgáltatások és a tömegközlekedés zavartalan működéséhez szükséges forrásokat, és ne sújtsa további elvonásokkal Budapestet, amelynek a számlájáról a napokban a kincstár ismét inkasszózott 6,2 milliárd forintot. A Tisza Párt fővárosi képviselői egyik eseményen sem jelentek meg, mondván, Karácsony a valódi megoldás keresése helyett „politikai cirkuszt” akar, a beterjesztett javaslat pedig tartalmában azonos azzal, amit két hónappal ezelőtt már elfogadtak a főváros és a kormány közötti tárgyalások megindításáról. Utóbbit a Podmaniczky-frakciót vezető Vitézy Dávid is szóvá tette, de ő megjelent az ülésen.
A kabinet korábban a rendezés feltételéül szabta Budapest teljes körű pénzügyi átvilágítását, az egykori fideszes képviselő, későbbi ÁSZ-elnök Domokos László pedig kormányzati különmegbízottként megállapította, hogy a Fővárosi Önkormányzat fizetésképtelen, valójában „technikai csődben” van, ám a Városháza főigazgatója, Kiss Ambrus szerint ez ma (még) nincs így. A kormány azonban ragaszkodik a fizetésképtelenség hivatalos „beismeréséhez” – a főváros vezetése szerint azért, mert a választások előtt politikai tőkét akar kovácsolni abból az üzenetből, hogy „az ellenzék még egy várost sem tud elvezetni”. A közgyűlésen is elhangzott: nem a képviselők lavírozták nehéz helyzetbe a fővárost, hanem az a kormányzati sarcpolitika, amelynek jogszerűtlenségét a Kúria mellett az Alkotmánybíróság is megállapította. A Karmelitához vonuló mintegy kétezer demonstráló előtt Karácsony megismételte: azt kérik a kormánytól, hogy az év hátralévő részében ne inkasszálják a szolidaritási hozzájárulás részleteit a főváros számlájáról, és fizessék meg a tartozásokat. A kabinet – ilyen-olyan ürügyekkel – még a Lánchíd felújításához vagy a trolibeszerzésekhez kapcsolódó, korábban megígért támogatásokat sem utalta át. Vitézy szerint ezeket a kormány által is elismert járandóságokat kellett volna követelni, nem pedig újabb közgyűlést összehívni. Szerinte a kabinet arra játszik, hogy belerángassa a Tiszát a piszkos politikai játszmáiba.
Mindeközben már javában tart a 2026-os fővárosi költségvetés előkészítése, amelynek 131 oldalas tervezete „Az új esély”-ként utal az áprilisi parlamenti választások utáni időre, olyan önkormányzati finanszírozási rendszert feltételezve, amelynek egyik alapvetése lesz, hogy egyetlen település se lehet nettó befizetője a központi költségvetésnek. Jelenleg ugyanis a főváros esetében ez a helyzet, amit korábban az ÁSZ is megerősített.
Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke a HVG-nek úgy fogalmazott: ha a kormány nem adja vissza az elvont pénzeket, illetve nem adja oda, ami jár, akkor előbb-utóbb úgyis be kell avatkoznia, mivel a közszolgáltatásokat, a bérfizetést biztosítani kell, s ha arra egy önkormányzat nem képes, akkor ez az állam feladata. Magyar György ügyvéd is így látja. Szerinte a fizetésképtelenség kimondását hiába is várná a kormány a fővárostól, ez ugyanis – szemben a versenyszférával, ahol egy ilyen bejelentést csődeljárás követ – az önkormányzatok esetében értelmezhetetlen. Az államnak baj esetén pont úgy kell helytállnia, mint egy hiteltörlesztésnél a kezesnek.
A fővárosnak jelenleg nagyjából 70 milliárd forintos adóssága van, a legközelebbi bevétel pedig csak márciusban érkezik a számlájára, az iparűzési adóból. ¬ DOBSZAY JÁNOS
