Előfizetésesvétkezés

afp / JULIAN STRATENSCHULTE

Nem fizetett ön valamikor valamiféle előfizetésért billpayandfees, netán feepay­repeat vagy más rejtélyes jogcímen? Ha igen, akkor nincs egyedül: 193 országban mintegy 4,3 millió áldozata van annak a bankkártyacsalásnak, amelynek gyanúsítottjai közül 18-at november elején vett őrizetbe a német rendőrség, külföldi kollégák segítségével. Bár a kárt több mint 300 millió euróra becsülik, az áldozatok többsége valószínűleg észre sem vette, hogy megkopasztották. Sok kicsi sokra megy alapon a kiberbűnözők lopott bankkártyaadatokat felhasználva csekély összegeket, gyakran havonta csak néhány eurót emeltek le a számlákról, olyan vállalkozásokra hivatkozva, amelyeknek a neve nem árult el semmit. (A kamu cégek hosszú listája aavers.com-tól zoneunitsettle.com-ig letölthető a német szövetségi bűnügyi hivatal, a BKA honlapjáról, „Deskriptoren” címmel.) Körülbelül 19 millió nem létező előfizetésért szedtek be pénzt. Olyan sok kamu céget hoztak létre ehhez, hogy ha néhányan visszatérítést kértek is a kártyás fizetés után, ezek a kérelmek túl sok helyen bukkantak föl, így nehéz volt felismerni a mintázatot – de nem lehetetlen; a pénzügyi tranzakciókat ellenőrző német csoport (FIU, az adatvédelmi hivatal egy részlege) 2020-ban figyelt fel a furcsaságokra. (A visszatérítés angol neve adta a rendőrségi akció nevét: Operation Charge­back.) Az öt éven át tartó nyomozás közben a német pénzügyi felügyelet 2021 óta megakadályozta a csalásokat, de közben arra is ügyelt, hogy a gyanúsítottak ne sejtsék, már a nyomukban a hatóság. 

A gyanúsítottak között komoly pénzügyi szolgáltatók (a bankkártyás fizetések mögött álló cégek) munkatársai is vannak, nélkülük nem lehetett volna éveken át (2016–2021 között) elkerülni a feltűnést, amikor a tekintélyes összeget tisztára mosták. A hírekben a Nexi, az Unzer és a Payone cégeket említik. A 18 letartóztatás még nem minden: összesen 44 gyanúsított ügyében nyomoznak. Mint a koblenzi főügyészségtől megtudtuk, köztük nincs magyar állampolgár, és az eddigi vizsgálat nem utal a gyanúsítottak magyar kötődésére sem. A kamu előfizetések közül viszont legalább 43 947-hez kapcsolódhat Magyarországon kibocsátott bankkártya terhelése. Jogsegély útján eddig 20 magyar károsult kártyabirtokost azonosítottak. 

Nem közönséges másolás, hanem „szekvenciális-analitikus, iteratív-probabilisztikus szintézis”. Egyeseknek Mary Poppins fülbemászó halandzsája juthat erről az eszükbe, de a müncheni tartományi bíróság prózaian csak annyit mondott ki, hogy nem arról van szó, amire a ChatGPT tulajdonosa, az OpenAI hivatkozik, hanem a per tárgyát képező dalszövegeket bizony a szerzői jogokat semmibe véve terjesztették. Európai jelentőségű lehet, ha a fellebbezések után is hasonló ítélet születik. Arról van ugyanis szó, hogy a mesterséges intelligencia betanításához sem szabad engedély nélkül sokszorosítani, terjeszteni műalkotásokat. Márpedig a felperes, a német szerzői jogi hivatal (Gema) szerint az OpenAI pont ezt tette. Próbaképpen hét német slágerre kérdeztek rá a ChatGPT-nél, és a dalok szövegei egy egyszerű keresésre is előjöttek. A Gema célja nem a tilalom, hanem az, hogy az ilyen jellegű felhasználáshoz is kérjenek szabályos engedélyt, és fizessenek érte méltányos díjat. Tekintettel arra, hogy az AI betanításához az utóbbi években hatalmas mennyiségű jogvédett tartalmat használtak fel, a müncheni példának messzemenő következményei lehetnek.