Bécsújhely

Európa legnagyobb urbanisztikai fejlesztéseként, egy volt repülőtér helyén, 240 hektáron építik Bécs okoskerületét. A belvárostól 14–15 kilométerre fekvő terület átalakításába a bécsi önkormányzat és a Wien 3420 ingatlanfejlesztő 2010-ben vágott bele, elsőként a metróvonalat (U2) meghosszabbítva, hogy tömegközlekedéssel nagyjából fél óra alatt elérhető legyen Aspern Seestadt. Már az építkezések során is igyekeztek környezettudatos módon eljárni, részben a repülők régi futópályáját hasznosították újra, részben helyben bányásztak építőanyagot. Emiatt 7,5 millió kilométerrel kevesebb utat kellett a teherautóknak megtenniük – és nem mellesleg megszületett a mintavárosnak nevet adó központi elem: az 50 ezer négyzetméter vízfelületű bányató. Körülötte, egy kisebb strandon és kikapcsolódásra alkalmas kavicsos partszakaszokon túl, vizes élőhelynek alkalmas elkerített nádasokat is kialakítottak. 

A tervek szerint Seestadt a 2030-as évek közepére 25 ezer ember lakóhelyévé válhat (jelenleg nagyjából feleennyien élnek itt), és addigra 20 ezer munkahelyet is teremtenek az idetelepülő cégek. Az épületeket a legmodernebb technológiával húzzák fel, és különféle forrásokból megújuló energiával látják el (az ismertebbeken túl például a mélygarázsok levegőjét az alsó szintek padlófűtésére használják), és az itteni tapasztalatok alapján intelligens épületirányítási rendszereket is fejlesztenek, köztük olyat, amelyik segít minél pontosabban megjósolni az energiaigényt a lakók szokásai és az időjárás-előrejelzések alapján. A lakások ráadásul nemcsak környezettudatosak, de viszonylag olcsók is, mivel a városvezetés ügyel arra, hogy az itteni lakásállomány kétharmada megfizethető szociális bérlakás legyen – magyarázza Ingrid Spörk, a Wien 3420 kommunikációs vezetője. A laborvárosnegyedben található a Seestadt Technológiai Központ, ami Ausztria első kereskedelmi célra használt energia-plusz épülete, azaz az energiahatékonysági megoldásoknak (speciális szigetelés és szellőzőrendszer, LED-világítás, fotovoltaikus cellák, hőszivattyúk és puffertartályok) köszönhetően teljes kapacitással működve több áramot termel – természetesen zölden –, mint amennyit fogyaszt.

A seestadti utcák ugyan némileg steril hangulatot árasztanak, de ennek részben az is oka, hogy alig látni autókat, mivel felszíni parkolót nemigen alakítottak ki, a kocsikat fizetős teremgarázsokban kell tárolni. A lakosok egy részéből ez ellenállást váltott ki, de hamar beletörődtek, már csak azért is, mert a legfontosabb szolgáltatásokat (üzletet, iskolát, orvosi rendelőt, bankot, sportpályát) bárhonnan legfeljebb 400-500 méter sétával, kerékpározással elérhetik – mesélik a várostervezők. Bár 100 lakásra 70 parkolóhellyel számolnak, jelenleg ennél jóval kevesebbet igényelnek a seestadtiak. A sokféle okos megoldás közül megemlítendő, hogy a zöldfelületek aránya itt is 50 százalék felett van, a lakókörnyezetet pedig extrém időjárási körülményekre is felkészítették: a szivacs­város-koncepció szellemében esőkerteket alakítottak ki, a csapadék nagy részét a felszín alatti, nagy tömegű földes, kavicsos rétegek őrzik (és párologtatják vissza nyáron), a fák gyökereit pedig az ültetésükkor szenzorokkal látják el, hogy központilag ellenőrizhessék a rendelkezésükre álló nedvességet.

Az okosvárosnegyeddel kapcsolatos minden fontosabb döntésbe bevont lakosok egyelőre elégedettek: egy tavalyi felmérés szerint 93 százalékuk kifejezetten jól vagy nagyon jól érzi magát Aspern Seestadtban.