Sándor Fegyir

Portré

2026. január 8.

Veres Viktor

Sándor Fegyir

Ukrajna magyarországi nagykövete

„Apám nagyon későn mondta meg, hogy magyarok vagyunk, a nagyszüleim még beszéltek magyarul, apám viszont már nem. A második világháború után, a malenkij robot idején a család szlováknak mondta magát, ami érthető, mindenki életben akart ugyanis maradni, a család sok tagja így sem úszta meg az internálást” – mondja az 50 éves, Ungváron született, „civilben” filozófus diplomata. A család apai ága Vác környékéről került Kárpátaljára, ott lett a Sándor keresztnévből családnév. Nagyapja a második világháborúban a magyar hadseregben harcolt (mivel Kárpátalja akkor ismét Magyarországhoz tartozott), és Debrecennél esett fogságba. „Csak annyit tudunk, hogy tisztként szolgált. Amikor a halála után átnéztük a holmiját, akkor találtuk meg a kitüntetéseit és a papírjait. De erről akkor nem illett beszélni.” Anyai ágon horvátországi és itáliai felmenőket tart számon. Az Ungvári Nemzeti Egyetemen történész és jogi szakon is végzett, majd Kijevben védte meg vallásszociológiai témájú disszertációját. Az ungvári egyetemen felváltva és néha párhuzamosan tanított a szociológia, illetve a 2006-ban létrehozott turisztikai tanszéken. 2013-ban rektorhelyettessé nevezték ki, a 2014-es kijevi forradalom idején ő volt a rektor. Később a szociológia tanszéket vezette, majd 2022-ben, az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdetekor jelentkezett frontszolgálatra. A nagyköveti hivatalt tavaly februárban vette át.

Tagja volt az ukrajnai amerikaifoci-bajnokságon háromszor győztes csapatnak, pétanque-ozik. A házasságában négy gyermek született. Egyik lánya a jogi egyetemen végzett, a másik Edinburghban „ragadt” a szerelménél. A kisebb fia jégkorongozik, az idősebb Ukrajnában dolgozik tanárként. „A családom nem jött velem Budapestre, azt mondták, a nagyköveti állás a te problémád.”

¬ A háború első napján önként jelentkezett katonának. Miért döntött a harc mellett?

Az elutazás és a védelemben való részvétel között választhattunk. Számomra könnyű volt a döntés, ha most ugyanilyen helyzetbe kerülnék, és ismerném az azóta történteket, akkor is ugyanígy határoznék. Ez ugyanis nem egyszerű fegyveres konfliktus, ahol katonák harcolnak katonák ellen, Moszkva célja Ukrajna megsemmisítése. Ha az ember elmenekül, akárhova megy is, ott idegen marad. Ha viszont szembeszállsz az agresszorral, minden előfordulhat. Sokakhoz hasonlóan, hideg fejjel, megfontoltan, az érzelmek kizárásával döntöttem így.