Jég veled!
Olcsó, de hatékony módszert találtak a repülőgépek jégtelenítésére használt folyadék hatásidejének növelésére. A Yorki Egyetem kutatása különös fényt kap most, néhány nappal azután, hogy jelentős részben a jégtelenítési nehézségek miatt több napon át tartó káosz alakult ki a kiemelkedő légi közlekedési csomópontnak számító Amszterdam-Schiphol repülőtéren. A kevés rendelkezésre álló berendezés mellett az is problémát jelentett, hogy a jégtelenítés hatása nem tart ki a végtelenségig.
Ha egy repülőgép a bedugult és gyakori hómentesítésre szoruló futópályák miatt nem tud a jégtelenítést követően viszonylag hamar felszállni, akkor az egész folyamatot újra kell kezdeni – akár többször is. Ha pedig egy sok átszállást lebonyolító repülőtéren történik ilyesmi, azt – ahogy a holland helyzetet is – világszerte megérzik a légi utasok. Márpedig megfelelő kezelés nélkül nem engedélyezik a felszállást, ugyanis még egy nagyon vékony jégréteg is megzavarhatja a repülés fizikáját, illetve közvetlenül a hajtóművekre és a szenzorokra is rossz hatással lehet.
A yorki kutatók szerint segíthet, ha bizonyos, testápolók és ragasztók sűrítésére is használt adalékot adnak a jégtelenítő folyadékhoz. A jelenleg használt szerben lévő polimerek legfeljebb egy órán át képesek fenntartani a jegesedést megakadályozó védőréteget. Amikor a brit kutatók literenként mindössze 0,25 grammnyi kis molekulatömegű gélképzővel dúsították a folyadékot, akkor a laboratóriumban előidézett -5 Celsius-fokon 60-ról 120 percre nőtt a hatásideje. Ezután szimulált körülmények között azt is kipróbálták, mi történik a folyadékkal, ha a repülés közben jelentkező hatások érik: ahogy azt kell, a gélképzővel dúsított folyadék szerkezete ugyanúgy szétesett, mint a most használté.
Mivel az adalékot igen könnyű belekeverni a jégtelenítő folyadékba, ráadásul csak nagyon kevés kell belőle, a munkájukat a Langmuir című anyagtudományi folyóiratban közlő kutatók azt remélik, hogy eredményeiket már a nagyon közeli jövőben elkezdhetik alkalmazni a repülőtereken.
