Európai szövetségeseit megalázza, a NATO-t semmibe veszi Donald Trump, amikor ragaszkodik Grönland megszerzéséhez, pénzért vagy erővel. Pedig lenne legális és békés megoldás is, ám ő Amerikát földrajzilag is még nagyobbá akarja tenni, hogy ezzel kerüljön be a történelemkönyvekbe.
A grönlandi főváros, Nuuk lakosságának harmada Trump ellen tüntet. Nem Amerika az álmuk
AFP / MADS SCHMIDT RASMUSSEN
Óceániaipélda
Stratégiai szempontból fontos térségben fekszik és a kialakuló geopolitikai versenyben nagy jelentőséggel bír Washington számára. Ez nem csupán a 2,2 millió négyzetkilométeres, 80 százalékban állandóan jég borította, nagyrészt az északi sarkkörön túl fekvő Grönlandra igaz. Hanem arra a több mint ezer atoll és kis sziget alkotta trópusi éghajlatú térségre is, amely a Csendes-óceán nyugati felén nagyobb helyet foglal el, mint az USA területe az amerikai kontinensen (a szárazföldjük viszont mindössze 1350 négyzetkilométer). A régiót Palau, a Marshall-szigetek és a Mikronéziai Szövetségi Államok alkotja, amelyeket Szabad Társulási Szerződés (COFA) köt az USA-hoz.
1944-ben az USA kiűzte a japánokat a mikronéziai térségből, három évvel később pedig az ENSZ azt Csendes-óceáni Gyámsági Területnek minősítette, s Washington ellenőrzése alá utalta. A Marshall-szigetek az amerikai nukleáris kísérletek kedvenc helyszínévé vált, 1946-ban a Bikini-atollon hajtották végre az első tesztet Nagaszaki lebombázása után, 1952-ben pedig az Eniwetok-atollon robbantották fel az első hidrogénbombát.
A Mikronéziai Szövetségi Államok és a Marshall-szigetek 1979-ben váltak függetlenné, és 1983-ban írták alá a COFA-szerződést. Palau 1981-ben lett független, és 1994-ben a COFA része. A húszévente megújítandó megállapodás lényege, hogy a három ország a nemzetközi jog értelmében független, de az USA bázisokat létesített és katonákat állomásoztat a területükön, s részei a Csendes-óceán nyugati részén kialakított, az USA fontos bázisának számító Guamot is magában foglaló biztonsági övezetnek. Egy Kínával esetleg kialakuló katonai konfliktusban az úgynevezett második szigetlánc tagjaiként kaphatnak szerepet.
Cserébe pénzügyi támogatáshoz jutnak az amerikai kormánytól, ami a 2023-as pénzügyi év végéig több mint 6 milliárd dollár volt, s további 7,1 milliárd jár a 2024-ben aláírt újabb 20 éves időtartamra. A három szigetország állampolgárai munkát vállalhatnak az USA-ban, és beléphetnek az amerikai hadseregbe. Ennek is tulajdonítható, hogy mintegy 94 ezren élnek az USA területén – elsősorban Hawaiin, Guamon, valamint Arkansas, Kalifornia, Oregon és Washington államokban –, beleértve az ott született gyerekeiket is. Ez az otthon maradtaknak több mint a fele.
