Csepegtetik az információt
Világszerte körülbelül 55 millió ember szenved demenciától, és az esetek 60-70 százalékáért az Alzheimer-kór felel. A betegség korai felismerése nagyon fontos: a mostani orvosi tudás szerint ugyan nem gyógyítható, viszont vannak gyógyszerek, amelyek lassíthatják a tünetek romlását, és javíthatják az életminőséget. Azonban éppen ezzel, a korai felismeréssel van gond a legtöbb országban, elsősorban az egészségügyi szolgálatok túlterheltsége és alulfinanszírozottsága miatt. Az egyszerűbb vizsgálatok memória- és gondolkodási tesztekből állnak, illetve a beteg tünetei alapján állítják fel a diagnózist. Jóval pontosabb eredményt adnak a költséges agyvizsgálatok, ezekre azonban sok érintettnek egyszerűen nincs pénze.
Mi lenne, ha egy szimpla vérvizsgálattal lehetne diagnosztizálni a betegség korai, még a tünetek megjelenése előtti stádiumát? Egy ezerfős, az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és Kanadában végzett nemzetközi kutatás próbál választ találni a kérdésre.
A Bio-Hermes-002 projektbe eddig 883-an regisztráltak 25 helyszínen az említett országokban, és közel 400 résztvevőnél már el is végezték a tesztet. A vizsgálati alanyok etnikai hovatartozása igen sokszínű: legalább a harmaduk alulreprezentált csoportokból származik. Ez azért lehet fontos, mivel a fekete amerikaiaknál kétszer, a latin-amerikaiaknál és a spanyoloknál másfélszer nagyobb a valószínűsége az Alzheimer-kórnak, mint a fehéreknél. A szokásos vizsgálatokban viszont ez utóbbiak teszik ki a kísérleti alanyok több mint 80 százalékát.
A Bio-Hermes-002 kísérleti vérvizsgálat három kulcsfontosságú fehérje, a pTau217, a GFAP és az NfL jelenlétét ellenőrzi a vérben. Ezek a fehérjék ugyanis gyakran megtalálhatók az Alzheimer-kórban szenvedők agyában, és fontos biomarkerei a betegségnek. Jóval azelőtt megjelennek, hogy a kognitív hanyatlás bizonyossággá válna.
A kutatók összehasonlítják az ujjbegyből vett vér vizsgálatának eredményeit a betegség jelenleg legmegbízhatóbb diagnosztikai vizsgálatainak (PET, MRI, lumbálpunkció) eredményeivel. Emellett más, újonnan megjelent eszközökkel, például retinavizsgálattal, beszéd- és kognitív tesztekkel is vizsgáztatják az alanyokat. Ha az összehasonlítás sikeres lesz, az új megközelítést nyithat a betegség szűrése előtt.
A módszer további különlegessége az egyszerűsége. A vért nem a vénából, hanem az ujjbegyből veszik hozzá, majd a speciálisan szárított vércsepp egy kártyára kerül. Ennél már nincs szükség hűtésre, kórházi laboratóriumra vagy azonnali feldolgozásra. Ez az aprónak tűnő technikai részlet kulcsfontosságú lehet a jövő szempontjából.
Mindez persze nem holnapra várható, a jelenlegi kutatás valószínűleg még évekig fog tartani. Viszont ha beváltja a hozzá fűzött reményeket, akkor a memóriazavar kivizsgálása is annyira egyszerűvé válhat, mint mondjuk a koleszterinszint mérése.
