Új év, régi nóta
A jegybank monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően nem változtatott a kamatkondíciókon idei első, január 27-ei ülésén, az alapkamat marad 6,5 százalék. A döntés egyhangú volt. A testület decemberben jelentette be, hogy átvált „adatvezérelt üzemmódba”, folyamatosan értékelve a beérkező makrogazdasági adatokat és az inflációs kilátásokat, döntéseit pedig eseti jelleggel hozza meg – ezzel nyitva hagyta egy esetleges kamatcsökkentés lehetőségét. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy marad az óvatos és türelmes megközelítés, kiemelt figyelemmel kísérik a pénzpiacok stabilitását (elsősorban a forint árfolyamát) és az év eleji átárazásokat. Az iránymutatás januárban nem változott. A forint árfolyama stabil, sőt a kamatdöntő ülést megelőző napokban ismét erősödött, a döntés publikálásának pillanatában az euróval szemben a 381-es szint alá ment. Az év eleji átárazásokra utaló januári inflációs adatot azonban csak február közepén publikálja a KSH.
Az inflációs kép vegyes, a jegybankot különösen aggasztja, hogy a lakosság inflációs várakozásai indokolatlanul magasak, a decemberi MNB-felmérés szerint 8 százalék fölött állnak. Varga Mihály elnök az óvatosság fontosságát hangsúlyozta. A jegybanki stáb előrejelzése szerint az áremelkedés üteme 2026 elején ideiglenesen a 3 százalékos inflációs cél alá mérséklődik, majd átmenetileg a toleranciasáv felső széle, 4 százalék közelébe emelkedik. A prognózis szerint az inflációs cél 2027 második felében érhető el fenntarthatóan. Az elemzői várakozások alapján az MNB idén két vagy három alkalommal vághat a kamaton, alkalmanként 0,25 százalékpontot. Az első vágásra februárban, de inkább márciusban keríthetnek sort, a jegybank friss előrejelzéseit tartalmazó Inflációs jelentés elkészülte után.
