Egyatábor,egyahamiszászló

A kormány tagjai hiába beszéltek rendszeresen arról, hogy Ukrajna befolyásolni akarja a magyar választás eredményét, a Nemzeti Választási Irodának (NVI) nincs tudomása semmilyen beavatkozási kísérletről. A HVG-vel legalábbis azt közölték, hogy sem hozzájuk, sem a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) „nem érkezett jelzés a választások külföldi befolyásolásáról vagy annak előkészületeiről”. Lapunk kérdésére a minisztériumok sem támasztották alá semmiféle konkrétummal az ukrán beavatkozásról szóló kijelentéseket.

„A törvények és az eddigi joggyakorlat alapján nem valószínű, hogy a kormány sikerrel járna, ha ukrán befolyásra hivatkozva akarná megsemmisíteni a választás eredményét” – mondja a HVG-nek Döbrentey Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) választójogi szakértője. „Sokan hozzák példaként Románia esetét, de ott egy teljesen más jogrendszer működik. Magyarországon a törvények alapján nincs arra lehetőség, hogy a teljes eredményt megsemmisítsék” – teszi hozzá. Már önmagában az is igen bonyolult volna, hogy kezdeményezzék az érvénytelenség kimondását, a magyar választás végeredménye ugyanis 107 döntés eredménye. „A listás szavazatok esetében az NVB hirdet eredményt, a 106 választókerületben pedig az országgyűlési egyéni helyi választási bizottságok. Tehát ha valaki szeretne új választást, akkor ezeket a döntéseket mind külön-külön kell megtámadnia” – fogalmaz. A beadványokban azt is bizonyítani kell, hogy a „külföldi befolyásolás” érdemben változtatott az adott körzet választási eredményén. „Ez ugyan valamelyest gumiszabály, de az eddigi bírósági gyakorlat azt mutatja, hogy országgyűlési választásokon ritkán adnak helyt az ilyen panaszoknak. Arra ugyan már többször sor került, hogy megismételtek egy polgármester-választást, de parlamenti voksolásokon inkább csak kisebb jogorvoslati kifogások mentek át” – mondja a TASZ jogásza.

Az elmúlt években komoly aggályok merültek fel a levélszavazatokkal kapcsolatban. 2018-ban például csak azért nem hozott pluszmandátumot a Fidesznek a határon túliak voksa, mert a Kúria több mint négyezer levélszavazatot érvénytelennek nyilvánított, mivel azokat nem az előírásoknak megfelelő borítékban küldték vissza, így nem lehetett kizárni a manipulációt. Orbán Viktor ennek kapcsán a Kúria által elcsalt választást emlegetett, majd a parlament fideszes többsége gyorsan enyhített a levélszavazatok érvényességi szabályain. Így ma már nem szükséges a szabványos boríték, és a határon túliak voksait bárki leadhatja mások nevében. Problémás az is, hogy a névjegyzék nem naprakész, nem zárható ki, hogy halottak nevében is voksoljon valaki.

Döbrentey szerint elég szigorúan, alapvetően matematikai megközelítéssel bírálják el a választások eredményét támadó beadványokat. „Ha például volna nekem egy hangfelvételem arról, hogy az egyik jelölt megvett száz szavazatot, de a két induló között 500 voks volt a különbség, akkor nem ismételtetnék meg a szavazást, csak levonnának a győztestől 100 szavazatot” – jegyzi meg. Volt már példa egyes körzetekben a szavazatok újraszámlálására, nemcsak a parlamenti, de a legutóbbi főpolgármester-választáson is. Az eredmény ellen az NVB-nél lehet jogorvoslatot kérni, amelynek a döntése megtámadható a Kúrián. Szűk esetkörben alkotmányjogi panasszal lehet élni, amit az Alkotmánybíróság bírál el.

Az NVB a HVG-nek küldött válaszában arra is kitért, hogy várhatóan a voksolás napján is vissza tudják verni az esetleges támadásokat. „Mind a választások honlapja, mind a névjegyzék kezelésére és a választások eredményének informatikai rögzítésére szolgáló, teljesen zárt Nemzeti Választási Rendszer a legmagasabb szintű biztonsági megoldásokat használja.” Minthogy a választások teljes folyamata ma is papíralapon történik (szavazóköri névjegyzék, szavazólap, valamennyi jegyzőkönyv, választási bizottsági döntések), így a teljes folyamat „offline” is ellenőrizhető. „Valamennyi bizottság, így a szavazatszámláló választási bizottságok is civil magyar választópolgárokból és a választásokon induló jelöltek és jelölőszervezetek által delegált magyar választópolgárokból álló testületek. Ők garantálják a szavazás törvényes lebonyolítását” – tette hozzá az NVI. ¬ Lőrincz Tamás