Lázítólazítás

„Egyértelműen látszik, hogy elkezdődött a külföldön dolgozó orvosok hazaáramlása, ami nem független az elmúlt évek bérrendezésétől” – mondja Puskás-Kiss Adrienn, az egészségügyi toborzással foglalkozó MedConnect szakmai vezetője. A cég főként magánintézményeknek segít szakembereket szerezni, állami intézményeknek közreműködői szerződésekkel nem közvetítenek orvosokat. „Az állami kórházaknak csak akkor van dolguk toborzókkal, ha a cég olyan orvost talál, aki szolgálati jogviszonyba menne dolgozni” – mondja. Hosszú évek tapasztalata azt mutatja, hogy Magyarországon az orvosok többsége az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetése előtt sem hagyta el teljesen az állami munkahelyét, inkább másodállásban dolgozott magán­ellátóknál. „Fontos számukra a klinikum, mert szakmailag nagyobb kihívást jelent, mint egy magánszolgáltatónál pár órában rendelni; folyamatosan tudnak tanulni, és nem felejtik el a szakmát” – magyarázza.

„Azt látjuk, hogy jelenleg nincs nagy kiáramlás az állami egészségügyből a magánba, ami köszönhető a béremelésnek is, bár tény, hogy az infláció lassan újra elégedetlenné teheti az orvosokat” – fogalmaz Puskás-Kiss, aki azt tapasztalja, hogy vannak bizonyos orvosszakmák, amelyekben a magánellátók is hiányt szenvednek. „Az endokrinológusok és a bőrgyógyászok nagyon keresettek most, illetve számos szépészeti szolgáltató nyílt az elmúlt években, ezért a kellő tapasztalattal rendelkező plasztikai sebészeket is sok helyen várják. Ezenkívül speciális gyermekgyógyászok után is kapkodnak. Gyermekendokrinológust vagy gyermekreumatológust nagyon nagy kihívás találni” – mondja. ¬

„Szolgáltatásunk lehetőséget ad az állami egészségügyi ellátás stabilizálására” – hirdeti magát a MediSafe Kft., az egyik legnagyobb olyan cég az országban, amelyik közreműködői szerződésekkel, vagyis nem egészségügyi szolgálati jogviszony keretében biztosít beugrós orvosokat egészségügyi intézmények számára. Az, hogy egy kórházban beugró doktorok, „zsoldosok” is dolgoznak, nem újdonság, a szolgálati jogviszony bevezetése előtt az orvosok szabadon megtehették, hogy a főállásuk mellett, egy közvetítőcég szervezésével más intézményekben is vállalnak munkát. A 2020-ban elfogadott, az orvosi béremelésről szóló törvénnyel azonban korlátozni kezdték az orvosok ilyen típusú munkavállalását az állami szektorban. Azóta kizárólag az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) engedélyével lehet közreműködői szerződéssel orvosi feladatokat ellátni. „Feltétel, hogy az adott feladat ellátása kizárólag egészségügyi szolgálati jogviszony keretében nem biztosítható, és a közreműködő igénybevétele a betegbiztonság és az ellátás zavartalan működésének biztosítása érdekében indokolt. A leggyakoribb indok az, hogy az adott műszak más módon nem lenne a betegbiztonság szempontjából megfelelően ellátható” – fogalmazott az Okfő lapunknak küldött tájékoztatásában. Azt viszont nem árulták el, hány beugró orvos dolgozik jelenleg az állami egészségügyben, s ennek milyen éves költségei vannak.

A MediSafe orvosközvetítő honlapján jelenleg 43 állami kórházba szóló szabad álláshely van, aneszteziológustól kezdve belgyógyászon át sürgősségi szakorvosig sok szakmában keresnek orvost napi munkára és ügyeletre is. Sürgősségi osztályra Budapesten és több megyében is keresnek szakorvost.

„Nem túlzás azt állítani, hogy az ország több pontján az úgynevezett zsoldosok tartják életben a sürgősségi osztályokat. Én is dolgozom ilyen konstrukcióban, különböző vidéki kórházakban látok el sürgősségi osztályon feladatokat” – meséli egy névteleséget kérő orvos. „Van, amikor aznap szól a cég, hogy másnap kellene menni ügyelni, mert nem tudja a kórház máshogy megoldani. Ilyenkor az adott orvos rugalmasságán múlik, hogy vállalni tudja vagy nem. Persze jó pénzt fizetnek ezek a munkák, de van, amikor lehetetlen beugrani” – meséli.

Mindez Svéd Tamás, a MOK főtitkára szerint már csak azért sem ideális helyzet, mert a beugrós orvosnak nincs helyismerete az adott osztályon, nem ismeri a helyi eljárásrendeket, szokásokat, és ez ronthatja a munka hatékonyságát. „Nagyon sok múlik a nővéreken, azon, hogy összeszokott csapatról van-e szó. Ha odamész külsősként dolgozni, és azt sem tudod, hol tárolják az injekciós fecskendőket, és a kollégák nem segítenek, akkor elvesztél” – illusztrálja a helyzetet egy beugrós orvos. A MOK főtitkára szerint az lenne az ideális, ha az olyan típusú osztályokon, mint a sürgősségi, lenne egy fix orvosgárda, mert különben nehéz egy állandó, jó színvonalat fenntartani, fiatalokat képezni. „Tegyük fel, hogy egyébként kiváló szakemberekről van szó, de jóval kevésbé hatékonyak, ha csak úgy beesnek helyismeret nélkül. Hiába akár a nemzetközi irányelvek ismerete, ha nem tudják, helyben kihez fordulhatnak, kitől mit várhatnak, milyen eszközök, tartalékok állnak rendelkezésre, akkor nemcsak a betegek túléléséért, hanem kicsit a sajátjukért is küzdenek. Nem törvényszerű, de ahol megjelennek a zsoldosok, színvonalesés várható. Elsősorban ezért lenne fontos olyan anyagi és munkakörülményeket teremteni, melyek mellett az intézmények hosszú távon meg tudják tartani az orvosokat” – részletezte a főtitkár. ¬