Élet-halál kérdése?
Akárcsak Magyarországon, az Egyesült Államokban is felerősödött a politikai polarizáció, jelentősen megnőtt az ellenségeskedés a politikai ellenfelek között. Ezért is érdekelte a Fordham Egyetem kutatóit, vajon befolyásolja-e az egészségi állapotot a politikai vezetésben bekövetkező változás. Megyei szintű halálozási adatokat kombináltak a demokrata és a republikánus jelöltre szavazók arányával. A szakemberek a 2008-as, illetve a 2016-os elnökválasztásra fókuszáltak, ugyanis ezek eredményeként más politikai meggyőződésű elnök váltotta a korábbit. A kimutatott összefüggés meglepő: azokban az amerikai megyékben, ahol a választásokon inkább a végül vesztes elnökjelöltet támogatták, nőtt a halálozási arány azokhoz a megyékhez képest, amelyekben elsősorban a majdani győztesre voksoltak. A növekedés százezer lakosra vetítve hét fő volt. A mögöttes okokról a kutatók azt írták, hogy az emberekben frusztráció, félelem és harag alakulhat ki, ha a másik tábor kerül hatalomra, mint akit ők választottak, ezek pedig köztudottan rossz hatással vannak az egészségre. Viszont azok, akik pozitív érzelmi kapcsolatban állnak a következő négy évet meghatározó erővel, hajlamosabbak optimistábban szemlélni az életet. Annyit azért a szerzők megjegyeztek, hogy a pontos ok-okozati összefüggéseket nem tudták feltárni. Ezzel együtt a Plos One folyóiratban megjelent tanulmány jól illeszkedik abba az elméleti keretbe, amely szerint a politikai vereség és bizonytalanság közegészségügyi hatásokkal járhat.
