Aleghosszabbháromnap
Ötödik évébe lépett az Ukrajna elleni orosz háború, amely mindkét országot tönkreteszi, de egyelőre nincs esély a végleges lezárására. A konfliktus valószínűleg valamelyik fél teljes vereségével végződik.
A háború kilátástalan köde
Kimittudott?
Megfogta és nem engedi
Több mint száz titkosszolgálati vezetővel és más jól értesült személlyel folytatott beszélgetések alapján a The Guardian brit napilap arról számolt be, hogy az amerikai és brit titkosszolgálatok 2020–2022 között részletesen felderítették Vlagyimir Putyin Ukrajna elleni inváziós terveinek részleteit. A műholdképek, a lehallgatott kommunikáció és egyéb titkos források alapján egyértelművé vált a Kreml célja, Ukrajna felének és Kijevnek az elfoglalása, valamint oroszbarát kormány hatalomra juttatása. Az európai vezetők — beleértve Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt — bizalmatlanul fogadták a figyelmeztetést, mert nem hitték, hogy Európában kirobbanhat ilyen háború.
A lap szerint a hitetlenkedés fő oka az volt, hogy sok európai vezető és titkosszolgálat egyszerűen nem hitte el, hogy Oroszország vállal ilyen költséges és kockázatos háborút, amely várhatóan szankciókat, elszigetelődést és katonai kudarckockázatot hoz. Zelenszkij pedig a biztosra vehető pánik gazdasági hatásától tartott: a háborút valószínűsítő kommunikáció azonnali tőkemenekítést, befektetői menekülést, hrivnyaleértékelést és kivándorlási hullámot hozhatott volna. A The Guardian hozzáteszi, ezért Zelenszkij nyilvánosan sokáig hűtötte a kedélyeket, ám a háttérben megkezdték a felkészülést az orosz invázióra.
Veszteségleltár
Rejtekből rejtekre
Független becslések szerint a háború négy éve alatt 1,2 millió orosz katona halt meg vagy szenvedett súlyos sebesülést – az elesettek száma 330 ezer körül alakul. Az ukrán veszteségeket 600 ezerre becsülik, ebből 120–140 ezer lehet a halott. A számok súlyát mutatja, hogy a második világháború óta egyetlen nagyhatalom sem vesztett egy konfliktusban ennyi embert – Afganisztánban az ottani 1979–1989 közötti háborúban 15 ezer szovjet katona esett el.
¬ Az orosz hadsereg – fényképpel vagy videóval igazolt módon – 14 ezer harckocsit és páncélozott harcjárművet, 370 légvédelmi rakétaindító járművet, 360 repülőgépet és helikoptert, valamint 29 hadihajót vesztett. Az ukrán veszteségek a következők: 5555 harckocsi és páncélozott harcjármű, 170 repülőgép és helikopter, 42 hadihajó.
¬ Ukrajna háború előtti 44 milliós népességéből 10,6 millióan kényszerültek otthonuk elhagyására, közülük 6,9 millióan maradtak az országon belül, a többiek külföldön kerestek menedéket. Szakértők becslése szerint a más országokba költözötteknek kevesebb mint fele tér majd haza a háború lezárása után.
¬ 2022–2025 között az orosz GDP összesen nyolc százalékkal bővült, 2026-ra stagnálást jósolnak az elemzők. Az ukrán GDP ebben az időszakban 21,2 százalékkal csökkent, a tavalyi költségvetési deficit – a külföldi támogatás ellenére – a GDP 18,5 százaléka volt.
¬ Míg az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokkal sikerült elérni, hogy negyven százalékkal csökkent az ország finomítási kapacitása, Ukrajna nagyságrenddel nagyobb veszteséget kénytelen elkönyvelni. Az ország hőerőműveinek kapacitása 90 százalékkal esett vissza, és a vízerőművek fele nem termel már energiát. Az atomerőművek még üzemelnek, de az ország energiatermelő képessége a háború előtti szint harminc százalékára zuhant, ennek következtében mindennaposak a többórás áramszünetek. A légitámadásokban az ukrán gázmezők hatvan százaléka vált használhatatlanná, a vasúti hálózatban okozott rombolást pedig hatmilliárd dollárnyira teszik. A lakóépületek 14 százaléka sérült meg, vagy dőlt romba, ez 3 millió családot érint.
¬ „Ukrajna újjáépítésének és helyreállításának teljes költsége a következő évtizedben közel 588 milliárd dollárra becsülhető, ami az ország 2025-ös GDP-jének közel háromszorosa” – közölte Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök. ENSZ-becslések szerint 2025 decemberéig 195 milliárd dollárnyi közvetlen kár keletkezett Ukrajnában, ami 20 milliárddal több, mint 2025 elején volt.