Iránytűaszénakazalban

A mezőgazdasági termelők digitális átállására meghirdetett uniós pályázat legnagyobb elnyert összegeinek mintegy negyede külföldi származású gazdák cégeihez került Magyarországon. Az EU Vidékfejlesztési Programjának a tenderét még 2021-ben indították el, a magyarországi termelők összesen 100 milliárd forintra pályázhattak, amiből 90 milliárdot az agárüzemek digitális korszerűsítésére, precíziós eszközök beszerzésére lehetett fordítani, 10 milliárdot pedig arra, hogy megkönnyítsék „a megfelelően képzett mezőgazdasági termelők mezőgazdasági ágazatba való belépését”, ezen belül is különösen a generációs megújulást segítsék elő. Vagyis éppen arra érkezett a pénz, amire szükség volt, hogy a magyar termelők is versenyképesek legyenek uniós és globális társaikkal, akár a dél-amerikai Mercosur-csoport országaival is, amelyekkel Európa vámmentes kereskedésre készül. Azok azonban, akik leghamarabb ébredtek és a legtöbb támogatási pénzt igényelték, jelentős arányban olyan cégek voltak, amelyeknek a tulajdonosai nem magyar származásúak.

Az elnyerhető legnagyobb összeg 250 millió forint volt, az első ötven pályázó 232 és 250 millió közötti összeget kapott, és közülük 12 volt külföldi, esetenként nem is csak egy céggel. Így például a szerencsés nyertesek között volt a lehető legnagyobb összeggel a bajorországi Tobias Schmalzbauer, aki 2018-ban indította el a tejüzemét Baranyában, vagy Friedrich Helmut Bohnhorst, akinek 2015 körül kezdtek el szaporodni Tolna megyei agrárérdekeltségei, Németországban pedig évszázados múltra visszatekintő családi gazdasága működik. Neki nemcsak a Döbröközi Zrt.-je kapott 250 millió forintot, hanem a Növker Kft.-je is. 247 millió forintból fejleszthette a digitális képességeit. Az eredményes pályázók között volt a CLA Pig Kft. is, amely a már évtizedekkel ezelőtt Somogyban letelepedett belga Claessens család sertéstenyészete. A család egyébként az állami földárveréseken 770 hektár termőterületet tudott megvásárolni.

Az agrárdigitalizációs tenderen természetesen bőven voltak magyar nyertesek is, hiszen összesen 2448 eredményes pályázó volt, sokan közülük egyéni gazdák, őstermelők, de a legnagyobb magyar agrárvállalkozók is szép számmal kihasználták a lehetőséget. A legkisebbek között voltak olyanok, akik például drón alkalmazásához kértek és kaptak 5-5 millió forint támogatást. A nagyobbak között szerepelnek például György Tamás és családja vállalkozásai – ő a közétkeztetésben rendkívül sok önkormányzati tendert megnyert Hungast-csoport tulajdonosa, a Fidesz képviselőjének, Bánki Eriknek az üzlettársa. Györgyék nyertes cégei között van például a villányi Farming Kft., amelyben kisebbségi tulajdonos a képviselő fia, Bánki Ábel is. A digitalizációban élre tört Sántha Imre és családja is, ők neves hajdúböszörményi állattartók, és szintén több vállalatukkal is el tudtak vinni 200–250 millió forint uniós támogatást.

A nyertesek között a 31. helyen bukkan fel az immár vagyonkezelői alapítványi formában, Lázár János miniszter kuratóriumi elnökletével működő Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt., a 33. Mészáros Lőrinc Gyulai Agrár Zrt.-je, és a 35. az OTP-elnök Csányi Sándor családi alapítványához tartozó Bólyi Mezőgazdasági Zrt. Az első húszban van benne a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt., amely a jelenlegi jegybankelnök, Varga Mihály földijének, Horváth Lászlónak az érdekeltsége, és több vállalkozásával is sikeres volt a digitalizációs pályázaton az Axiál-csoport, amelynek tulajdonosa, Harsányi Zsolt az egyik leggazdagabb magyar agrárvállalkozó. A támogatott tenderek többsége olyan precíziós eszközök beszerzését segítette, amelyek alkalmasak az adatok digitális gyűjtésére és feldolgozására – feltéve, ha találnak hozzá megfelelő adattudományi szakembert is. ¬ Szabó Yvette