Beszédesújrahangolások

Bejött mihozzánk Kun Béla
És véle az összes vörös héja
És az a sok-sok komisszár, összes párttitkár
Mind bejött édes hazánkba.
Nagyanyánk hányta a keresztet:
„Hát ezek most itt mind megvesztek,
Hívjátok gyorsan nagyapátok,
Ott bent találjátok
Hacsak nem pityókás.”

Mi meg ott megszeppenve álltunk
Bénulva kezünk és lábunk,
Én mondtam: „Menjen a Julis, menjen a Julis,
Erős és bátor is a Dálnoki Juliska.”

De a Juliska az csak sírt ott,
Nagyanyánk erre eliszkolt
Maradtunk csak mi, gyerekek,
A vége hát mi lett:
Egy kommunista rendszer.

Hívták Tanácsköztársaságnak
Ki meg beszolgáltatásnak
Rá meg a fehérterror
És még hosszú a sor.

Ezzel fejezte be a mondandóját Dálnoki Juliska néni.

Azóta felcseperedtünk
Nagyanyánk és Kun Béla eltűnt,
Hulltak vöröscsillagok,
A Kádár Jánosok,

És még sok-sok-sok-sok rendszer.

Közben mi úgy megedződtünk,
Olyan acélosak lettünk,
Jöhet ránk bármiféle rendszer,
Azt mondjuk rá: nem kell, nem kell, nem kell!