Posztmodernszócsata

Lévai Richárd facebook-oldala

Hónapról hónapra változtat a Facebook azon az algoritmuson, amely eldönti, milyen tartalmat lát egy-egy felhasználó. A módosítások nyomán egyre nagyobb hangsúly kerül arra, hogy az adott posztot „értékesnek” tekinti-e a platform, mint arra, hogy ki osztja azt meg, és sokkal kisebb a jelentősége annak, mekkora követőtáborral rendelkezik egy tartalomgyártó. Az is jól látszik, hogy Magyar Péter Orbán Viktornál jobban ráérzett arra, mi tetszik a mesterségesintelligencia- (AI-) alapú algoritmusnak – állítja Lévai Richárd online marketing specialista, aki a HVG-nek azt is elmondta, miért hátráltathatja a népes követőtábor a miniszterelnök Facebook-kampányát.

Arról, hogy a különböző tartalmakat mi alapján sorolja elénk a Facebook, a Meta negyedévente jelentést készít, ebből szúrta ki Lévai, hogy egyre nagyobb beleszólása van az AI-nak abba, mivel telik meg a nyitólapunk. A legfrissebb, 2025 harmadik negyedévét bemutató jelentés szerint a hírfolyamban az ismerőseink által megosztott tartalmak (7,5 százalék), az egyéb tartalmak (12,6 százalék), a csoportokban közzétett bejegyzések (13,2 százalék), a követett oldalak (14 százalék), az ismerőseink saját posztjai (15,2 százalék) és a kapcsolat nélküli ajánlások (37,4 százalék) jelennek meg. Ezek közül az utolsóért, vagyis a legnagyobb arányban jelen lévő tartalomért felelős az AI, ennek aránya nőtt a legnagyobbat az elmúlt években. 2021 első felében még csak a bejegyzések 8 százaléka volt olyan ajánlás, amely nem ismeretségen vagy megadott érdeklődési körön alapult.

„Régebben közösségigráf-alapú (social graph) volt a hírfolyam összetétele: elsősorban azon múlt, hogy eljut-e hozzám egy-egy poszt, hogy követem-e az azt megosztó embert vagy oldalt. Ha valakinek sok követője volt, sokakhoz jutottak el a tartalmai, ma már sokkal fontosabb, hogy milyen témák érdeklik az egyes felhasználókat” – mondta Lévai. Ezzel a Meta a TikTok működéséhez kezd egyre jobban hasonlítani, ahol szinte 100 százalékban azt mutatja nekünk az algoritmus, amiről az AI feltételezi, hogy érdekelni fog. Ha például végignéztünk néhány videót a téli olimpiáról, akkor másnap szinte biztosan újabb jégtáncos videók pördülnek elénk az alkalmazásban.

„Új követőket szerezni ma már kevésbé fontos, mint 5–10 éve; úgy is el lehet jutni tömegekhez, hogy nem ismerik az alkotót, feltéve, hogy a tartalom jó” – mondta a szakértő. Ezáltal könnyebben törnek át bizonyos tartalmak az információs buborékok falain; igaz, a minőséget már a Meta szempontrendszere határozza meg. A jó tartalom számára az, amely sokáig leköti a felhasználó figyelmét, interakcióra (kedvelésre, kommentelésre, megosztásra) sarkall. Mindez a hazai politikai versenyre is komolyan hatással van.

Noha a politikai hirdetések tavaly őszi betiltásáig a Tisza Párt töredékét költötte el a Facebookon annak, amit a Fidesz, Magyar Péter elérése mégis rekordokat döntöget. Ennek egyik oka Lévai szerint a követőtábor összetételében keresendő. Orbánnak másfél millió, míg Magyarnak 800 ezer követője van, de nem kizárt, hogy a miniszterelnöknek még hátrányt is okoz a népes tábor, a Facebook ugyanis figyeli, hogy egy-egy oldal követői milyen arányban interaktálnak (lépnek kölcsönhatásba) a posztokkal. Magyar a követőit két év alatt gyűjtötte, feltételezhető, hogy ez alatt az idő alatt a 800 ezres tábor jelentős részének nem múlt el az érdeklődése iránta. Ezzel szemben Orbán 2010 óta építi az oldalát, a másfél milliós tömegnek egy része pedig mára inaktívvá vált. Ebben az esetben pedig Magyar követői nagyobb százalékban reagálnak a bejegyzésekre, mint Orbánéi, vagyis amikor az AI azt próbálja megbecsülni, melyikük tartalmának lesz nagyobb elérése azok között, akik nem követik, Magyarra fog tippelni – magyarázta Lévai. A szakember hozzátette, erről nincs nyilvánosan elérhető statisztika, de a teóriája megmagyarázhatja azt is, miért kifejezetten sikeresek a Tisza Párt más politikusainak bejegyzései. A kampányban Facebook-oldalt indító tiszás jelöltek iránt ugyanis felfokozott érdeklődés tapasztalható, a követők között nagy sikert ér el számos posztjuk, ami így még nagyobb elérést biztosíthat az algoritmus által.

Az, hogy megszűnnek a politikai hirdetések a közösségi platformokon, persze évek óta várható volt, így fel is lehetett rá készülni. Ennek tulajdonítható a Harcosok Klubjának és a Digitális Polgári Köröknek a létrehozása: a két csoport célja ugyanis az, hogy online forgalmat generáljon, valódi felhasználók lépjenek kapcsolatba a posztokkal, hogy ezzel serkentsék az elérést, és ellensúlyozzák a hirdetések kiesését. A várt hatás azonban a jelek szerint elmaradt, a Fidesz politikusai továbbra is kevésbé uralják a közösségi médiát, mint a korábbi választások előtt.

 „A mesterségesintelligencia-alapú algoritmus nem hülye. Érzékeli azt is, hogy mennyi időt tölt valaki egy-egy poszt olvasásával, videó megnézésével. Ha azt látja, hogy valaki egy linkről jut el egy bejegyzéshez, nyom rá egy lájkot, majd azonnal tovább is kattint, akkor arra a következtetésre jut, hogy az nem egy fontos tartalom az ilyen típusú embereknek” – mondta Lévai arról, hogy mi a Harcosok Klubjának gyenge pontja. Hozzátette, az is gyanús lehet a Metának, ha egy posztra rövid időn belül nagyszámú reakció érkezik olyanoktól, akik ugyanannak a Facebook-csoportnak a tagjai. Felmerülhet ugyanis, hogy a bejegyzés elérését szándékosan akarják valakik növelni, azaz nem a tartalom minősége miatt „népszerű”. ¬ GALICZA DORINA