Aranyésállítmány

Bulgária lehet Magyarország mellett a másik nem is olyan kis kapu, amin keresztül autokraták és diktátorok vásárolnak maguknak befolyást Európában – figyelmeztettek ellenzéki vezetők idén februárban, amikor felmerült, hogy a magyar kormány mellett a bolgár kabinet is csatlakozik Trump Béketanácsához. A félelmeket erősíti, hogy – mivel az euró bevezetésével egy időben megbukott a bolgár kormány, lemondott az elnök – április 19-én előrehozott választásokat, majd az év második felében elnökválasztást tartanak Bulgáriában, és az elemzők szerint intenzív moszkvai beavatkozás lehet mindkét választási kampányban. Az ügyvivő kormány az Európai Bizottsághoz fordult segítségért. Nadezsda Nejniszki, az ideiglenes kormány külügyi tárcavezetője február közepén drámai hangú figyelmeztetésben arra mutatott rá, hogy Bulgária a Nyugat-Balkán szomszédságában, a Fekete-tenger övezetében és közel az Ukrajnában zajló háborúhoz már többször dezinformációs hadműveletek célpontjává vált, és szinte biztos a hasonló hibrid háborús beavatkozás a következő időszakban. A külügyi tárcavezető szerint nagyon valószínű, hogy a romániai elnökválasztások idején tapasztalt kibertámadáshoz hasonló akciókkal befolyásolják a bolgár szavazókat. Ennek a kockázata azért is magas, mert 2024-ben, amikor Bulgáriában és Romániában is választási év volt, mindkét országot érintő dezinformációs rendszert azonosítottak román és bolgár tényfeltáró oldalak. A BG Elf etikus hacker csoport akkor kétszáz névből álló listát tett közzé. Az Oroszországból pénzelt influencerek a BG Elf szerint befolyásolták a választásokat, és segítették a korrupciós botrányairól ismert oligarcha, Delian Peevski választási sikerét. A hackercsoport azt is állította: a befolyásolási hálózatot már 2010-ben létrehozták, és másfél évtizeden át fejlesztette és finanszírozta Moszkva. A BG Elf adatai szerint a román és a bolgár hálózatokra két éve 68 millió eurót költöttek az oroszok.

Idén az euró bevezetésével kapcsolatos dezinformációval keltenek feszültséget, illetve mozgósítják az unióellenes erőket. Az oroszbarát Újjászületés párt (amely a 2024-es választásokon harmadik lett) azzal kampányol, hogy az euró miatt rendkívüli elszegényedés jön. Nem csak dezinformációs hálózatok, trollfarmok is működnek Bulgáriában, de több orosz hátterű félkatonai szervezet ügyében is nyomozást folytat az ügyészség – ezeknek a tagjai a Wagner-csoporttal is kapcsolatban álltak. 2024-ben két olyan, bulgáriai félkatonai csoport feloszlatását is elrendelték, amely a Krím 2014-es megszállása után vált aktívvá. A Shipka Nemzeti Mozgalom és a Vaszil Levszki félkatonai szervezet tagjait Oroszországban képezték ki, és a macedón–bolgár, illetve a török–bolgár határon vettek részt menekültellenes atrocitásokban – figyelmeztettek bolgár emberijogi szervezetek.

Az Európai Bizottságtól bolgár és román politikusok, többek között a Mentsétek meg Romániát Szövetség EP-képviselői, Vlad Voiculescu és Dan Barna azt kérték, „lépjen időben”. A romániai 2024-es választásokkal kapcsolatban a Bizottság több mint egy éve eredménytelen vizsgálatokat folytat. Ilyen körülmények között nő az elégedetlenség a 2024-es elnökválasztást érvénytelenítő alkotmánybírósági döntéssel, valamint az uniós intézményekkel szemben. Ursula von der Leyen az EP-képviselőknek küldött válaszában azt írta: jelenleg adatgyűjtés folyik, a Bizottság pedig elkötelezett a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet érvényesítése mellett.  A bolgár külügyminiszter azt hangsúlyozta, nem a hibrid támadások miatti utólagos kármentésre lenne szükség, hanem elébe kellene menni annak, hogy a választásokat megzavarják vagy befolyásolják. ¬ PARÁSZKA BORÓKA