Az orosz agresszió ellen harcoló Ukrajna az egyik nagy vesztese az USA és Izrael Irán elleni háborújának. Csökken az ötödik éve tartó háborúra irányuló nemzetközi figyelem, s míg Kijev kevesebb fegyverhez jut, a gáz- és olajár megugrása miatt emelkednek Moszkva valutabevételei.
Harkivi lakóház támadás után. Orosz–iráni közös bűnök
Profimedia
IránaBalkánon
Miközben a világ az Irán ellen indított háborúra figyel, Európában amiatt aggódnak, miként hat majd a válság a kontinensre. Európa ugyanis már régóta fontos célpont Teherán számára, s a perzsa állam jórészt a Balkánt használja fel, hogy bejuttassa a térségbe az iráni propaganda terjesztőit és azokat az alvóügynököket, akik készek lehetnek terrortámadások elkövetésére. Az ügynökök egyik fő feladata az, hogy Európában életben tartsák vagy éppen tovább szítsák az antiszemitizmust.
Több oka is van annak, hogy a Balkán Irán figyelmének homlokterébe került. A félsziget EU-n kívüli országaiban – elsősorban Boszniában, de részben Koszovóban is – nem elég hatékonyak a rendfenntartó erők, s közben az is igaz, hogy a jórészt muszlimok lakta Boszniában az 1990-es évek első felében dúlt polgárháborúban sok ezer iráni és egyéb muszlim harcos vett részt a szerbek és horvátok elleni összecsapásokban. A nemritkán nagyon is szélsőséges külföldi harcosok között jócskán akadtak olyanok, akik a háború után is a Balkánon maradtak: megnősültek, munkába álltak, családot alapítottak.
A polgárháború éveiben Irán – hasonlóan a többi muszlim országhoz – komoly humanitárius segítséget nyújtott Bosznia polgárainak, de eltérően a többi segítőtől, iráni támogatást csak az kaphatott, aki bizonyította, hogy betartja a vallás szabályait. Irán számos alapítványt és civil szervezetet működtet a Balkánon, és a nyugati titkosszolgálatok szerint ezek közül többnek az a feladata, hogy ügynököket toborozzon a perzsa állam számára.
Európa már régóta igyekszik védekezni, de az ellenlépések – például a schengeni övezeten belüli határok ellenőrzésének részleges és ideiglenes helyreállítása – a szakértők szerint nem elég hatékonyak. Ennek tulajdonítható, hogy Izrael is aktivizálta magát a térségben. Belgrád és Tel-Aviv között folyamatossá vált a párbeszéd és a két ország védelmi és biztonsági együttműködést is kezdett. Tirana és Teherán között jó ideje feszült a viszony. Ennek egyik oka, hogy Albániában működhet az iráni rezsim ellen küzdő, iráni emigránsok alapította Mudzsahedin el-Halk nevű szervezet is.
Az iráni válság megosztja az egyébként is tartós belpolitikai válsággal küszködő Boszniát: a szerb entitás meghatározó politikusa, korábbi elnöke, Milorad Dodik azt sürgette, hogy Szarajevó azonnal szakítsa meg a diplomáciai kapcsolatokat Teheránnal.
