Szükségbőlerény

Magyarországon – némi túlzással – bárhonnan feltörhet víz, feltéve, ha elég mélyre fúrnak. A kapott víz pedig több kategóriába is besorolható a hőmérséklete, illetve az ásványianyag-tartalma szerint.

Természetes ásványvíz: hőmérséklettől függetlenül minden olyan víz ásványvíznek számít, amelynek az oldott összes szilárd ásványianyag-tartalma literenként 500 és 1000 milligramm között van. A Magyar Ásványvíz-, Gyümölcslé- és Üdítőital-szövetség adatai szerint Magyarországon több mint 500, ásványvizet szolgáltató kút ismert. A lelőhelyek mélysége változó, néhány métertől 2550 méterig terjed. Jelenleg közel 120 kút és forrás szolgáltat elismert, természetes ásványvizet hazánkban, közülük 45–50 vizét palackozzák.

Gyógyvíz: az az ásványvíz, amely az egészségügyi törvényben szabályozott fizikai tulajdonsága, illetve kémiai összetétele alapján gyógyhatásúnak minősül, és orvosi tanulmány is igazolja hatékonyságát. Magyarországon jelenleg 266 elismert gyógyvízről tudni. A gyógyvizek többsége fürdésre alkalmas, de közülük több ivókúra formájában fejti ki a hatását. Az ásvány- és a gyógyvíz közötti különbség úgy is meghatározható, hogy míg minden gyógyvíz egyben ásványvíz is, nem minden ásványvíz számít gyógyvíznek.

Termálvíz: azokat sorolják ide, amelyek hőmérséklete meghaladja a felszínre jutás helyének éves középhőmérsékletét. Magyarországon a 30 Celsius-fokosnál melegebb vizeket tartják számon termálvízként. Az a természetes meleg víz is lehet termálvíz, amelyik nem tartalmaz ásványi anyagokat, ám mégis az a jellemző, hogy a magyarországi fürdőhelyek addig elemeztetik a víz összetételét, amíg találnak olyan alkotórészt, amelynek igazolható gyógyhatása van. ¬