Hamvába holt vágás
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa (mt) változatlanul tartotta a kamatkondíciókat március 24-ei ülésén, az alapkamat mértéke így marad 6,25 százalék. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak – mármint a friss elemzői várakozásoknak, mivel az USA iráni hadjárata előtt, a februári 25 bázispontos (0,25 százalékpontos) kamatvágás után még az volt az elemzői és a piaci prognózis, hogy a jegybank márciusban újabb 25 bázisponttal vág. Az iráni háború – és a világ kőolaj- és gázkereskedelmében kulcsfontosságú Hormuzi-szoros lezárása – miatt azonban az energiaárak megugrottak, a forint árfolyama pedig gyengült. Mindkét tényező felfelé hajtja az inflációt, ilyen körülmények között a jegybank nem folytathatta a kamatcsökkentést. A döntés illeszkedik az mt február végi iránymutatásához, miszerint a testület „adatvezérelt üzemmódban”, hónapról hónapra hoz döntéseket, s a februári vágásból nem következik kamatcsökkentési ciklus indulása.
A jegybank friss iránymutatása lényegében nem változott, a tanács a döntéseit továbbra is hónapról hónapra hozza, fontosnak tartva az óvatosságot, kiemelten figyelve a devizapiaci stabilitást, vagyis a forint árfolyamát. Az MNB ugyanakkor az iráni háború hatásaira reagálva rontotta előrejelzéseit: immár csak 1,7 százalékos gazdasági növekedést vár idénre (a decemberi 2,4 százalék után) és 3,8 százalékos inflációt éves átlagban (az előző előrejelzés 3,2 százalék volt). Az árstabilitás (a 3 százalékos inflációs cél) fenntartható elérése 2027 második fél évére várható. Varga Mihály jegybankelnök a kamatdöntést követően hangsúlyozta, hogy az előrejelzés a szokásosnál bizonytalanabb, ugyanakkor az inflációs prognózist felfelé mutató, míg a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzést lefelé mutató kockázatok övezik.
A jegybank március közepén jelentette be, hogy – a devizapiac tehermentesítése és a forintárfolyam támogatása érdekében – biztosítja az ország energiaimportjához szükséges devizakonverziót. Varga Mihály ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy a legnagyobb energiavállalat – praktikusan az állami MVM – teljes évi devizaigényét lefedték már, de az ajánlat nyílt végű. Az ukrán pénzszállító autók magyar állam általi feltartóztatását és a pénzeszközök lefoglalására vonatkozó kérdést a jegybankelnök nevetgélve ütötte el, mondván: a járművekben – tudomása szerint – nem volt forint. Az érintettség teljes eltolása meglepő, a jegybank egyebek mellett a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletéért, a pénzügyi stabilitási politika kialakításáért felelős intézmény. ¬ Kovács Gábor
