Azakaratpróbája

Viharos éveken van túl Pakisztán. Donald Trump amerikai elnök az első mandátuma alatt csaló és hazug partnernek nevezte Iszlámábádot, és a gazdasági válságtól szenvedő országot a 2022-es hatalmas áradás a pénzügyi összeomlás szélére sodorta. Két éve Irán és Pakisztán egymást lőtte rakétákkal szeparatista beludzs csoportok támogatásának kölcsönös vádjával. Tavaly Pakisztán Indiával többnapos légiháborút vívott, idén pedig Pakisztán és Afganisztán között robbant ki katonai konfliktus. Hogy vált akkor Pakisztán megfelelő közvetítővé?

A 2022-től vezérkari főnök Aszim Munir – a hatalom igazi birtokosa – rendezte a viszonyt az USA-val és Iránnal. Trump a „kedvenc tábornokának” nevezte őt, miközben Munir jó kapcsolatokat épített ki az iráni Forradalmi Gárda több vezető tisztjével. Pakisztánnak érdeke az iráni háború mihamarabbi lezárása. A két ország közös határa 900 kilométer hosszú, ha a válság elhúzódik, az menekülthullámot indíthat el kelet felé. A Perzsa-öböl Pakisztán fontos energiaforrása. Tavaly Szaúd-Arábia és Pakisztán védelmi megállapodást kötött, így Iszlámábádnak érdeke, hogy az arab monarchia ne keveredjen bele a konfliktusba.

A háború kezdete óta a korábban Teherán és Washington között közvetítő Omán szerepét ellehetetlenítette, hogy Irán az arab monarchiát is támadta – még ha a legkisebb mértékben is a hat olajtermelő ország közül. Pakisztánt viszont erősítette, hogy közel fél évszázada az iráni ügyeket és érdekeket Washingtonban ő intézte.