Az édes élet után
Gyümölcsfeldolgozásra, aroma- és szirupkészítésre tér át Ausztria korábban kizárólag cukor- és keményítőgyártásból élő óriásvállalata, az Agrana, hogy ismét nyereséges legyen.
„Csak cukorból ma már nem lehet megélni” – jelentette ki Stephan Büttner, az osztrák cukorfeldolgozó óriás, az Agrana vezérigazgatója. A két esztendeje a cég élén álló menedzser 3,5 milliárd eurós forgalmú birodalmában ma már csupán egyetlen ausztriai cukorgyár üzemel. Abban az Ausztriában, ahol a XX. század elején még kétszáznál is több cukorrépa-feldolgozó üzem működött, a császársághoz tartozó cseheknél 119, Morvaországban 54, Magyarországon pedig 30. Az Agrana-birodalom 1988-ban jött létre cukor- és keményítővállalkozások ernyőszervezeteként. A csoport két fő tulajdonosa megalakulásától kezdve a német Südzucker AG, valamint alig elmaradva tőle az osztrák Zucker-Beteiligungsgesellschaft mbH, a részvények 18,92 százaléka pedig a bécsi tőzsdén forog 1991 óta.
Az osztrák agráripari szakemberek véleménye megoszlik, hogy az idilli körülmények 2005-ben vagy 2017-ben értek-e véget. A cukorrépa-termesztők szervezete az előbbire esküszik, mivel az elmúlt húsz évben 60 százalékkal emelkedtek a termelési költségek, miközben az értékesítési árak 20 százalékkal csökkentek. A feldolgozóipari szereplők inkább arra hivatkoznak, hogy az EU 2017-ben indított cukorpiaci reformja keretében megszüntették a cukorrépa minimális árát és a mennyiségi kvótákat, a lépés következménye áresés és túltermelés lett. Azóta égbe szöktek az energiaárak is, de a legnagyobb csapást az okozta, hogy Brüsszel jórészt megszüntette az ukrán cukorrépa előtti korlátokat, így az uniós piacot elöntötte az olcsó keleti áru, az ottani termelők pedig kedvet kaptak a vetésterület növelésére is. Ráadásul még jobban megnyílt az osztrák piac Dél-Amerika, a Nyugat-Balkán és Ausztrália előtt is. Ernst Kapfinger, az osztrák cukorrépa-termesztők szövetségének elnöke szerint a helyzetet tovább rontja, hogy az EU túlságosan szigorú a növényvédő szerek használata kapcsán. Mindezek tetejébe a fejlett világban, alapvetően egészségügyi okok miatt, visszaesett a cukorfogyasztás: Ausztriában például az egy főre jutó 1994-es 41 kilogrammról harminc év alatt 28,7 kilóra.
Az Agrana drámai lépésre szánta el magát: tavaly bezárta a legrégebbi, 1901 óta működő cukorgyárát Leopoldsdorfban, s mivel 2006-ban a hohenaui egységtől is megvált, az anyaországában egyetlen feldolgozó vállalkozása maradt, Tullnban. Az ottani érdekeltségnek résztulajdonosa a Raiffeisen Holding, hatalmas vállalkozásaival, pénzintézeteivel, így nem is volt kétséges, hogy Leopoldsdorf lesz az a hely, amely logisztikai központtá alakul. Tavaly márciusban került lakat a termelőüzemre, 120 dolgozót elbocsátottak. A szoros kapcsolatot jelezi, hogy a Raiffeisen bécsi központjának 11. emeletén található az Agrana-vezér irodája. A magyar piacon már korábban egyetlen cukorgyár maradt életben, a kaposvári Magyar Cukor Zrt. az Agrana többségi tulajdonában van, míg a Szabadegyházán működő, keményítőgyártással foglalkozó Hungrana Kft. 50 százalékban.
Az Agrana új irányokat keres: szirupokat, gyümölcskoncentrátumokat, citromsavat gyártana, a meglévő hét európai cukor- és négy keményítőgyártó üzem mellé negyven gyümölcsfeldolgozó vállalatot vásárolna világszerte. Már az övé a híres osztrák Steirerobst, beszállítója lett a Red Bullnak és a Rauchnak. 2025-től 100 százalékos tulajdonosa az Austrian Juice gyümölcslégyártónak és az édesítőanyagokat előállító Instantinának. Az elmúlt 10 évben kül- és belföldi invesztíciókra összesen 1,2 milliárd eurót költő társaságnál megfordult a világ: a 2024–2025-ös pénzügyi év 3,5 milliárd eurós forgalmából a legnagyobb rész (1,6 milliárd euró) immár a gyümölcsfeldolgozásból, aromák, szirupok, koncentrátumok értékesítéséből származott, 1 milliárdot a keményítőgyártás hozott, a cukoripar pedig csak 870 millió eurót. A májusban végződő 2025–2026-os pénzügyi évben 4 milliárdos forgalmat remél a cég, és vele a visszatérést a nyereségzónába. ¬ Földvári Zsuzsa / Bécs
