Piactorzításmesterfokon

¬ 2010. június 8.: Orbán Viktor a parlamentben bejelenti a 29 pontos akciótervét, ennek egyik része az, hogy 3 évre különadót vetnek ki a bankokra, a biztosítókra és a pénzügyi cégekre. Szavai szerint a kormány tárgyalásokat kezd a bankok képviselőivel az adó részleteiről.

¬ 2010. július 2.: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint a kormány és a bankok közötti tárgyalások sikertelenek, a kormány egyoldalúan dönt a bankadóról.

¬ 2010. november 16.: A parlament váratlanul meghosszabbítja a bankadót legalább 2014-ig, a felső kulcsát pedig meg is emeli.

¬ 2012. április 23.: Bemutatják a tervet, amely szerint pénzügyi tranzakciós illetéket vetnek ki a banki pénzmozgásokra.

¬ 2012. május 2.: Baranyay László, az MFB elnöke szerint tárgyalnak arról, hogy az állam megvegye a Takarékbankot. Ez végül az év végén megtörténik.

¬ 2012. november 16.: A kormány úgy dönt, hogy a bankadót végleges adónemként rögzíti.

¬ 2014. július 31.: Az állam a GVH-t megkerülve megvásárolja az MKB Bankot a Bayerische Landesbanktól.

¬ 2014. december 4.: Előszerződést kötnek arról, hogy az állam megvegye a Budapest Bankot.

¬ 2015. február 9.: A kormány, az EBRD és az Erste megegyeznek, több lépésben csökken a bankadó, az állam pedig megveszi az Erste 15 százalékát.

¬ 2016. március 31.: Új tulajdonosokhoz kerül az MKB, később kiderül, hogy ezzel Mészáros Lőrinc is közvetett részesedést szerzett.

¬ 2016. június 20.: Hosszú tárgyalások után bejelentik, hogy a magyar állam, valamint az EBRD 15-15 százalékos tulajdonrészt vásárol az Erstében. A tranzakció augusztus 11-én zárul.

¬ 2020. május 15.: Szándéknyilatkozatot írnak alá az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank és az MKB Bank között egy új bank létrehozásáról.

¬ 2020. május 26.: A Budapest Bank is bejelenti csatlakozását az új nagybankhoz. Az új pénzintézet hivatalosan 2020. december 15-én kezd működni.

¬ 2021. szeptember 5.: Bejelentik, hogy a magyar állam kiszáll a két Posta biztosítóból. Végül 2024 júliusában Tiborcz István Gránit Biztosítója lesz az új tulajdonos.

¬ 2021. december 22.: A 2021. októberi szinten rögzítik a lakossági jelzáloghitelek kamatait. Az ezt követő években folyamatosan egyre távolabbra tolják ki a kamatstop határidejét, végül – már a 2026-os választási vereség után – időkorlát nélkülivé teszik.

¬ 2021. december 23.: A kormány és a Vienna Insurance Group megegyezik abban, hogy a magyar állam 45 százalékos tulajdonrészt vesz a VIG-ben és a 2020 óta ahhoz tartozó magyar Aegonban. Az üzlet 2022 márciusában zárul.

¬ 2022. június 17.: A költségvetési törvényjavaslatba beleírják, hogy a tranzakciós illeték is marad legalább 2024-ig.

¬ 2023. május 1.: Lezárul az MKB–Takarékbank–Budapest Bank egyesülés, a pénzintézet MBH Bank néven folytatja.

¬ 2023. november 10.: Az Erste Csoport bejelenti, hogy a hónap végéig visszavásárolja az Erste Bank Hungary 15 százalékos részvényhányadát az államtól.

¬ 2023. november 21.: Aláírják a szerződést, amellyel a magyar állam 45-ről 10 százalékosra csökkenti részesedését a VIG-ben.

¬ 2024. július 8.: Gulyás Gergely miniszter bejelenti, hogy „védelmi hozzájárulást” kell fizetniük a háborús időben extraprofitot szerző multiknak, így a bankoknak is. Augusztus 1-jétől az addigi különadókat átnevezik, emelik a tranzakciós illetéket, és árstopot vezetnek be a számlavezetési és kártyahasználati díjra.

¬ 2025. április 9.: A bankok bejelentik, hogy 2026 júniusának végéig nem érvényesítik az inflációs és belső költségeik növekedését a lakossági ügyfeleik felé.

¬ 2025. április 14.: Beleírják az alkotmányba a készpénzhasználathoz való jogot, bár a készpénz használatát senki nem akarta betiltani.

¬ 2025. április 29.: Megszavazzák az ATM-törvényt, 2026. január 1-jétől minden ezerfősnél nagyobb településre kötelező egy gépet telepíteni, majd 2027-től minden 500 lakosúnál nagyobb helyre is.

¬ 2025. május 14.: Egy törvénymódosítással emelik a bankadó kulcsát.

¬ 2025. november 4.: Orbán Viktor arról ír, hogy „a nemzetközi bankárvilág beállt a Tisza mögé”, miután Németh Dávid, a K&H vezető elemzője arról beszélt, hogy a lassú a GDP-növekedés, és a választások után megszorításra lehet szükség.

¬ 2026. február 1.: A bankok tiltakozása ellenére 300 ezer forintra nő a havi készpénzfelvétel ingyenességének határa.

¬ 2026. február 23.: Nagy Márton miniszter újra arról beszél, hogy öt nagybank maradhat az országban, ebből négy az OTP, az MBH, a K&H és az UniCredit, az ötödik hely még kiadó. ¬ Sztojcsev Iván

„Van egy mondás, mely szerint minden országnak olyan vezetői vannak, amilyeneket megérdemel. Van azonban egy másik is, amely szerint az igazság mindig győzedelmeskedik, csak néha nehéz kivárni” – e szavakkal búcsúzott a bécsi Erste Group menedzsmentjétől 2024. március 13-án a tiszteletére adott vacsorán a felügyelőbizottság tagja, Simor András, aki idő előtti távozása okát is megemlítette. Állítása szerint miután írt egy kritikus cikket a Matolcsy György vezette MNB-ről, a pénzügyi felügyeletért felelős alelnök megfenyegette a magyarországi Erste Bankot, hogy szigorú és kellemetlen vizsgálatok várnak rá, ha nem válik meg tőle. Amint érződött, hogy ez nem üres beszéd, Simor – aki 2007 és 2013 között MNB-elnök volt – felajánlotta a lemondását, amit rögvest el is fogadtak.

HVG

A Simor vezette MNB fő bűne az volt, hogy az Orbán-kormány 2010-es győzelme után magas kamattal stabilizálta a forint árfolyamát, egyebek mellett azért, hogy mérsékelje a devizahitelesek veszteségét, miközben a kormány már minden eszközzel fűtötte volna a gazdaságot. Ezt később sem tekintették bocsánatosnak.

Jegybanki és kormányzati körökben abba sem nyugodtak bele, hogy Simor egyik alelnökét, Király Júliát 2013 októberében meghívták a belga KBC Group igazgatóságába, ahonnan működése nyolc éve alatt négyszer is ki akarták penderíteni. Először 2017 körül jelezte az akkori vezérigazgató, Hendrik Scheerlinck, hogy az MNB egyik alelnöke arra célzott: a Giro Zrt. esetleg magasabb költségeket fog felszámolni a KBC magyar leánybankjának, a K&H-nak – emlékezik vissza lapunknak Király Júlia. Ő azonnal felajánlotta a távozását, mondván, nem akar a bank terhére lenni. A KBC Group akkori elnöke, Thomas Leysen azonban úgy reagált: fizetik az adókat, betartják a szabályokat, őt nem lehet zsarolni.

REVICZKY ZSOLT

A második jelzés szintén a MNB-ből érkezett, hogy a KBC igazgatóságában olyan személy ül, aki ellen vizsgálat folyik Magyarországon, mivel titkos banki adatokat szivárogtatott ki az IMF-nek. Ennek a háttere az volt, hogy az adatok továbbításához valamennyi bank hozzájárult ugyan, de az aláírt példányokat az illetékes jegybanki igazgató nem iktatta. Később az egész ügy elhalt. Erre a második lemondási ajánlatra Leysen csak legyintett. Majd Király Júlia egy nyilvános fórumon azt fejtegette, hogy az MNB-alapítványok létrehozása lopás volt. Az MNB feljelentette. Ekkor már írásban ajánlotta fel a lemondását, amire Leysen azzal reagált: hiszen igazat mondtál – folytatja Király Júlia a történetet. A per is ezt bizonyította, hiszen később megnyerte. Majd 2021 szeptemberében a KBC igazgatósági ülésén említette meg, hogy Magyarországon egy civil fórumon nyilvánosan azt mondta, az előválasztáson az ellenzéki jelöltet, Márki-Zay Pétert támogatja. Októberben szintén az MNB köreiből figyelmeztették a K&H akkori vezérét, hogy ezt nem veszik jó néven. Ő azonnal riasztotta a KBC Group új elnökét, aki Leysen helyébe lépett, és aki az újfent benyújtott lemondást november 1-jei hatállyal elfogadta. Leysen még aznap este levelet írt Király Júliának: „Nem kellett volna. Nagyon sajnálom.” Amiből az egykori alelnök arra következtet, hogy minden zsaroláshoz két ember kell.

Nem tudni, történt-e bármiféle nyomásgyakorlás akkor, amikor Tiborcz István 2021 decemberében tőkeemelési szándékkal bejelentkezett a Gránit Bank meghatározó tulajdonosánál és elnök-vezérigazgatójánál, Hegedüs Évánál. Korábban semmi jele nem volt annak, hogy Hegedüs Éva és fia, a vezérigazgató-helyettes Jendrolovics Péter fontolgatná, hogy túladna részesedésén. Tiborcz továbbra is Hegedüsre bízta a bank vezetését. A Gránitot 2024 decemberében bevezették a Budapesti Értéktőzsdére, a fő tulajdonosa 39,19 százalékos részesedésével Tiborcz István cége, a Tiberis Digital Tanácsadó Kft. maradt, Hegedüsék családi cége, az E.P.M. 4,15 százalékot birtokol a Gránitban. ¬ Farkas Zoltán