Aktákésügynökök

¬ 1990. március 13.

A Dunagate-ügyben felállított országgyűlési bizottság jelentésének elfogadása.

¬ 1990. szeptember 3.

Demszky Gábor és Hack Péter szabaddemokrata képviselők törvényjavaslatot nyújtottak be a Belügyminisztérium egykori III/III-as, belbiztonsági csoportfőnökségének állományába tartozó és hálózati személyek adatainak kezeléséről. A javaslatot nem vették napirendre.

¬ 1991. május 2.

A kormány törvényjavaslata a Belügyminisztérium III/III. csoportfőnöksége hivatásos, valamint szigorúan titkos állományú tisztjei és hálózati személyei adatait tartalmazó, 1990. február 14-én lezárt nyilvántartásának, továbbá az egykori államvédelmi szervek és karhatalmi alakulatok tisztjei adatainak felhasználásáról. A kormány visszavonta.

¬ 1994. március 8.

A parlament elfogadta „Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről” szóló törvényt.

¬ 1994. december 24.

Az Alkotmánybíróság a törvénnyel kapcsolatban hozott döntésében megállapította, hogy „a jogállamban közhatalmat gyakorló vagy a politikai közéletben részt vevő személyek – köztük azok, akik a politikai közvéleményt feladatszerűen alakítják – arra vonatkozó adatai, hogy korábban a jogállamisággal ellentétes tevékenységet folytattak, vagy olyan szerv tagjai voltak, amely korábban a jogállamisággal ellentétes tevékenységet folytatott, az Alkotmány 61. § szerinti közérdekű adatok.”

¬ 1995. március 1.

Belügyminiszteri utasítás hívta létre az Iratfeltáró Bizottságot, amely csak a minisztériumi dokumentumokban kutathatott, a szolgálatoknál lévőkben nem. A bizottság június 30-án jelentésben összegezte tapasztalatait és javaslatait.

¬ 1996. július 3.

A parlament elfogadta a Történeti Hivatal (az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára jogelődje) létrehozását.

¬ 2001. június 12.

A parlament elfogadta a 2001. évi XLVII. törvényt, amely szerint a Történeti Hivatal a nemzetbiztonsági szolgálatok szaklevéltára lett.

¬ 2002. december 23.

A parlament elfogadta a 2003. évi III. törvényt az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról. Az iratok nagy része a törvény nyomán a levéltárba került, de a jogszabály széles körű lehetőséget adott a titkosszolgálatoknak, hogy az átadandó iratokról saját hatáskörben döntsenek, azokat visszatartsák. Módosításokkal máig ez a törvény van hatályban.

¬ 2005. május 30.

Nyilvánosságpárti törvényjavaslatot fogadott el a parlament, ám az Alkotmánybíróság szerint az operatív kapcsolatok, hálózati személyek, hivatásos alkalmazottak e tevékenységükkel összefüggő adatai személyes adatok, és nyilvánosságra hozatalukra, illetve közérdekűségükre csak akkor lehet igényt tartani, ha e személyek közszereplők.

¬ 2007. július 23.

Kormányrendeletet hoztak egy Szakértői Bizottság felállításáról (elnöke után Kenedi-bizottság) az állambiztonsági iratok átadása teljesítésének értékelésére. Javaslatuk szerint az egykori „hálózat tagjainak alapfeladata volt a »politikai közvélemény alakítása« is. Ezért ők – függetlenül mai tevékenységüktől – közszereplőnek, közfeladatot ellátó személynek tekintendők, nevük és »beosztásuk« közérdekű, tehát nyilvános adat.” Nagy mennyiségű, még a szolgálatoknál lévő iratanyagot tártak fel.

¬ 2011. december 1.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője először nyújtotta be törvénytervezetét az állambiztonsági múlt feltárásával kapcsolatban. A parlamenti többség nem vette napirendre.

¬ 2026. február 25.

Keresztes Lóránt független képviselő 31. alkalommal nyújtotta be Schiffer András javaslatát, a parlament igazságügyi bizottsága elutasította a napirendre vételét.