Tarkaeminenciások

Veres Viktor

Míg a Tisza egyelőre kívülről figyeli a tárcákat, hogy ott kik azok, akikkel együtt tudnak majd dolgozni, bent a minisztériumokban azt latolgatják, vajon kiknek kell menniük, és kik maradhatnak. Különösen azoknál a tárcáknál, például a külügyinél van ez így, ahol a speciális feladatok miatt a dolgozók jó része máshol nem tudná eddigi munkáját végezni. Sokat elárul ezekről az aggodalmakról, hogy mivel a leendő miniszterrel, Orbán Anitával eddig a külügyi dolgozók jó része nem találkozhatott, Facebook-posztjaiból és nyilvános nyilatkozataiból próbálják kitalálni, mire számíthatnak a következő hónapokban.

Bár az eddigi hírek csak körülbelül százfős azonnali leépítésről szóltak (ötvenen mennének a külképviseletekről, ötvenen a minisztériumból), az állomány még mindig nem nyugodt. Különösen, mióta Orbán Anita arról posztolt: egyelőre kicsi a csapata ahhoz képest, hogy „mennyi emberre lesz szükségünk a Külügyminisztériumban”. „Amikor ilyeneket hallunk, akkor azért az ember gyomra összerezzen” – fogalmazott az egyik külügyes dolgozó. Ezzel együtt a minisztériumban inkább várakozással telnek a napok, a többség örül a váltásnak. Jellemző viszont, hogy a különböző diplomatagenerációk mástól és mástól tartanak. Az idősebb, tapasztaltabb kollégák például attól, miként viszonyul majd az új vezetés ahhoz, hogy több mint egy évtizedig dolgoztak Szijjártó Péter alatt. Mivel azonban a diplomáciai karrierút teljesen más, mint a többi tárcánál – sokan külszolgálatban töltötték ezt az időszakot –, hisznek abban, hogy az új kormánynak szüksége lesz a tapasztalatra és a szakmai munkára.

A fiatalabb munkatársak már nem ilyen magabiztosak, sokan az ismeretlentől is félnek. Az utóbbi években rengeteg fiatal érkezett a külügybe, márpedig ők Szijjártó Péteren kívül nem ismertek mást. „Az állomány fele még nem látott kormányváltást, de igazából miniszterváltást sem” – fogalmazott forrásunk. Lényegében egy egész nemzedék hiányzik a minisztériumból, a 40–60 év közötti generáció gyakorlatilag eltűnt. Hiányzik a személyzeti osztály is, teljes egészében elvesztette a valódi funkcióját, semmiféle személyzeti politika nem létezik, így kerülhetett be a minisztériumba például Gáspár Evelin is. A jelenlegi, házon belüli állomány mintegy fele olyan, aki gondolkodás nélkül hajt végre mindenféle utasítást.

Nem csoda, hogy aki igazi külügyes, az örül annak, hogy visszatérnek a normális minisztériumi működéshez. A dolgozók egyébként beszélgetéseink alapján több dologban is egyetértenek Orbán Anitával, ezek között említették például, hogy „vissza kell állítani a diplomácia becsületét”.

Azt, hogy kik lehetnek azok, akik Orbán Anitával érkeznek, egyelőre csak találgatják. Parlamenti államtitkárként Prőhle Gergelyt is emlegetik, de ő akár nagyköveti posztot is kaphat. Még nagyobb rejtély a közigazgatási államtitkár személye. Utóbbi azért fontos, mert az átadás-átvételt éppen neki kellene elvégeznie. Terjednek olyan hírek is, hogy a pozíciót Kereszty Gabriella kaphatja, ő azonban Orbán Anita volt sógornője, egykori férjének testvére, és mivel Melléthei-Barna Márton után ez lenne a második eset a „műfajban”, ez akadálya lehet a kinevezésének.

Biztosnak tűnik viszont, hogy a következő hetekben-hónapokban a Martonyi János-féle csapat jó néhány tagja szivárog majd vissza a Bem térre. Ezt egyébként sokan nem tartják rossz jelnek, mert „az a külügy még külügyként működött”. Úgy tudjuk, a most Helsinkiből hazatérő Breuer Klára is számíthat kinevezésre, aki korábban Martonyi kabinetfőnöke volt. A régi gárda visszahozásának másik oka, hogy nagy a káderhiány. Információink szerint a Tisza-kormány képviselői több volt külügyest is megkerestek, de közülük sokan nemet mondtak.

Most úgy néz ki, hogy a külügy következő vezetése nem annyira tapasztalt külügyesekből, inkább elvi szakemberekből áll majd. Néhányan eközben amiatt aggódnak, hogy Orbán Anita ugyan külügyi állományban volt, de csak mint energiaügyi utazó nagykövet, a házat nem ismeri igazán, ráadásul ez a terület a Tisza-kormányban máshoz (Kapitány Istvánhoz) fog tartozni. Annyi biztos, hogy a külügy rendbetétele a Szijjártó -korszak után nem hónapokba, hanem évekbe fog telni. ¬ NÉMETH ANDRÁS, SERDÜLT VIKTÓRIA