Harcok a szorosért
Szabadság Projekt elnevezéssel indított hétfőn katonai akciót Donald Trump amerikai elnök, hogy a haditengerészet segítségével kikísérjék a Hormuzi-szoros iráni lezárása miatt a Perzsa-öbölben rekedt kereskedelmi hajókat. Amerikai közlés szerint két rakétaelhárító romboló és két további hadihajó bejutott az öbölbe, kilőttek hat iráni gyorsnaszádot, s a védelmük alatt két kereskedelmi hajó kijött a szoroson át. Irán azonban tagadta, hogy amerikai hadihajóknak sikerült bemenniük az öbölbe, ahogy azt is, hogy kereskedelmi hajók elhagyták a Hormuzt. Egyúttal azt állította, figyelmeztető lövéseket adott le a tengeri átjáró felé közeledő egyik amerikai hadihajóra, amely visszafordult. A Maersk dán hajózási társaság ugyanakkor közölte, hogy az amerikai zászló alatt hajózó Alliance Fairfax járműszállító biztonságban elhagyta a háborús övezetet.
Egyetlen hajó kijutása semmin sem változtat – nyilatkozta a londoni BBC-nek Tim Wilkins, a független tankertulajdonosok és -működtetők kereskedelmi szövetsége, az Intertanko igazgatója. Nincs egyeztetési mechanizmus és szervezett konvoj, így kérdés, ki kezdeményezi a tranzitot – tette hozzá. Peter Ricketts, a brit kormány volt biztonságpolitikai tanácsadója úgy vélte, az USA nem tud minden hajót kikísérni, elég csak egy vagy két hajót ért komolyabb iráni találat, és elvész a bizalom a biztonságos áthaladásban. A Perzsa-öbölben jelenleg nagyjából kétezer hajó vesztegel összesen 20 ezer tengerésszel. Elemzők szerint rendkívül nehéz – ha nem lehetetlen – erővel szabaddá tenni a tengeri átjárót. Irán aknákkal, rakétákkal, drónokkal és torpedónaszádokkal fenyegeti a hajózást. Ezért csak valamilyen megállapodással lehetne megnyitni a szorost.
Az egymásnak ellentmondó hírek alapján keddig nem derült ki, hogy az amerikai haditengerészetnek sikerül-e átvennie a kezdeményezést. Irán azt állította, hogy továbbra is ellenőrzése alatt tartja a tengeri átjárót. Mohamed Bagher Galibaf iráni parlamenti elnök, főtárgyaló pedig azzal fenyegetőzött, „ez még csak a kezdet”. Közben amerikai források iráni rakéta- és dróntámadásokról számoltak be, kereskedelmi hajók pedig robbanásokat és tűzeseteket jelentettek. Az Egyesült Arab Emírségek közölte, iráni támadások érték, és jelentős tűz ütött ki az Ománi-öböl partján lévő Fudzsejra kikötő olajtermináljánál. Fudzsejra azért fontos, mert a tárolókapacitása és az oda vezető olajvezeték részben alternatív exportlehetőséget tesz lehetővé. Az iráni hatóságok nyilvánosságra hoztak egy térképet az iráni ellenőrzés alatt álló tengeri térségről, amely túlnyúlik a szoroson, magába foglalva az Emírségek keleti partvidékét is.
A közvetítő Pakisztán is elítélte az Emírségek elleni iráni támadást, és félő, hogy összeomlik a négy hete tartó tűzszünet. Szakértők szerint a Szabadság Projekt zsákutca, a „Trump-show” újabb epizódja csupán, és a közvetlen amerikai–iráni összetűzések azzal fenyegetnek, hogy a február végén kezdődött háború még súlyosabb szakasza következhet.
