Feltálalt megelőzés
Ahogy öregszik a Föld népessége, úgy nő a demenciás esetek száma. Úgy tűnhet, az ember kiszolgáltatott ennek a kórnak, azonban az utóbbi időben több nagy kutatás is új megvilágításba helyezte a megelőzés lehetőségeit, amelyek tulajdonképpen ott vannak a tányérunkon. Kiderítették ugyanis, hogy sokat nyom a latban, mit és milyen formában eszünk-iszunk, illetve a testsúlyunk sem mindegy.
Spanyol szakemberek vizsgálata a szénhidrátokra fókuszált, több mint 200 ezer brit felnőtt hosszú távú egészségi adatait elemezve. Feltárták, hogy a gyorsan felszívódó, a vércukorszintet hirtelen megemelő, magas glikémiás indexű (GI) szénhidrátokban gazdag étrend (például sütemények, fehér kenyér) összefüggésben áll a demencia kialakulásának magasabb kockázatával. Viszont azoknál, akik több alacsony glikémiás indexű ételt, például gyümölcsöt, hüvelyeseket és teljes kiőrlésű gabonát fogyasztanak, egyértelműen alacsonyabb a demencia leggyakoribb típusának, az Alzheimer-kórnak a kockázata. Úgy tűnik tehát, nemcsak a szénhidrátok mennyisége, hanem a minősége is számít az agy egészsége szempontjából.
Az ausztráliai Edith Cowan Egyetem és a Dán Rákkutató Intézet tudósai a különböző forrásokból származó nitrát- és nitritbevitel, valamint a demencia kockázata közötti összefüggést vizsgálták egy nagyszabású kutatásban, amelyben több mint 54 ezer dán felnőttet követtek 27 éven keresztül. Azt találták, hogy valójában a nitrát forrása számít e kockázatban: a vegyületnek ugyanis eltérő hatása volt attól függően, hogy honnan származik. Azoknál az embereknél, akik több, zöldségből származó nitrátot fogyasztottak, kisebb volt a demencia kialakulásának valószínűsége, mint azok esetében, akiknek a nitrát és a nitrit állati eredetű élelmiszerekből, feldolgozott húsokból és ivóvízből került a szervezetükbe. Magyarázatot is adtak e megfigyelésre: a nitrátban gazdag zöldségekkel vitaminokat és antioxidánsokat is fogyasztunk, amelyek segítenek abban, hogy a nitrátból jótékony, az érrendszerre és az agyra pozitív hatású nitrogén-monoxid képződjön, viszont megakadályozzák az N-nitrozaminok képződését, amelyek rákkeltőek és potenciálisan károsak az agyra. Az állati eredetű élelmiszerek nem tartalmazzák ezeket az antioxidánsokat, ráadásul olyan vegyületek is lehetnek bennük, amelyek fokozhatják az N-nitrozaminok képződését.
A Koppenhágai Egyetem kutatói is a demencia kockázatát vizsgálták az elhízás és a magas vérnyomás oldaláról. Amit találtak, aggasztó, ugyanis e két tényező nemcsak növeli a betegség kockázatát, hanem közvetlen szerepet játszhat a kialakulásában. A szakemberek Mendel-randomizációs elemzést használtak, egy olyan genetikai módszert, amely segít megkülönböztetni az igazi ok-okozati összefüggést az egyszerű kapcsolattól. Dánia és az Egyesült Királyság nagy populációinak adatelemzésével kimutatták, hogy a túlsúly hosszú távon maga is károsíthatja az agy egészségét, különösen akkor, ha emiatt magas vérnyomás alakul ki. Viszont e két egészségügyi probléma korai kezelése olyan megelőző eszköz lehet, amelyik csökkentheti a demencia, különösen az érproblémákkal összefüggésbe hozható elbutulás kialakulásának az esélyét.
