Rendszerbontókakcióban

A Tisza 16 miniszterjelöltje legalább két tucat parlamenti szakbizottsági ülésen vett részt, számolt be a terveiről. Kiderült, hogy a távozó Orbán-kormánytól megörökölt tárcák többségénél átvilágítással kezdik majd a munkát.

¬ Bóna Szabolcs agráriumért és élelmiszer-gazdálkodásért felelős tárcavezető „menőbb” magyar élelmiszereket sürgetett, és belenyúlna a termőföld tulajdonviszonyaiba.

¬ Gajdos László élő környezetért felelős miniszternek az alapoktól kell újraépítenie a tárcáját; az a terve, hogy az EU legszigorúbb környezetvédelmi szankciórendszerét vezessék be az iparban.

¬ Görög Márta igazságügyi miniszter új alkotmányozási folyamatot ígért, átalakítaná a választási rendszert, felülvizsgálná a sarkalatos törvények rendszerét, és nonprofittá tenné a végrehajtási rendszert.

¬ Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter mindenki számára elérhető és transzparens ellátórendszer kialakítását tűzte ki célul.

¬ Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter további rezsicsökkentést ígért, és megfizethető energiát a vállalkozásoknak.

¬ Kármán András pénzügyminiszter szerint visszatér a kata, áfa- és szja-csökkentés jön, valamint teljesen új költségvetést írnak.

¬ Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter tervei közt szerepel az Egyenlő Bánásmód Hatóság újraélesztése, az egyedülálló szülők támogatása, közfoglalkoztatási reformok indítása, az akadálymentesítés felgyorsítása és a gyermekvédelmi rendszer teljes átvilágítása.

¬ Lannert Judit oktatási miniszter gyermekközpontú szakpolitikát, szabad tankönyvválasztást és szabad felsőoktatást, valamint a kirúgott tanárok rehabilitálását ígérte.

¬ Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter felül akarja vizsgálni az önkormányzatoktól elvont jogköröket, 2028-tól pedig a fejlesztéspolitika zászlóshajójaként elindítják az Okosfalu programot

¬ Orbán Anita külügyminiszter a külügyi stratégia megújításáról beszélt, hangsúlyozva, hogy Oroszország kihívást jelent a jelenlegi külpolitikában.

¬ Pósfai Gábor belügyminiszter kijelentette, hogy nem akar rendőrminiszter lenni, valamint kiemelte a Pegasus-botrány kivizsgálását.

¬ Ruff Bálint kancelláriaminiszter azt ígérte, tárcája a rendszerváltás motorja lesz, minden szerződést átnéznek, valamint törvénybe iktatják, hogy „a magyar állam gyűlöletet, lejáratást, más emberek megbélyegzését soha többé nem követheti el”.

¬ Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter a honvédségen belüli bérfeszültségek enyhítését, illetve a szövetségesek bizalmának visszaszerzését hangsúlyozta.

¬ Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter észt mintára digitalizált államot tervez, ugyanakkor azt szeretné, hogy a kisgyerekek egyáltalán ne kerüljenek okoseszközök közelébe.

¬ Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter azt nevezte fő kérdésnek, hogyan lehet elkerülni, hogy „a gyűlöletkeltés és a pusztítás újra hatalomra jusson”, illetve feladatának tekinti a kultúrharc lezárását.

¬ Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter reptéri gyorsvasutat, új KRESZ-t, járműflotta-fiatalítást, valamint az autópálya-koncessziók és a vasútvonal-bezárások felülvizsgálatát ígérte. ¬

Veres Viktor

Harminc nap – mindössze ennyi kellett a választás után, hogy megalakuljon a Tisza-kormány. Magyar Pétert május 9-én, az Országgyűlés alakuló ülésén miniszterelnökké választották, május 12-én pedig letette az esküt kormányának 16 minisztere, így teljessé vált a „hatalomátvétel”. Méghozzá rekordidő alatt: a rendszerváltás óta nem volt példa arra, hogy ilyen gyorsan megalakuljon az új kormány. Az eddigi csúcstartó Orbán Viktor volt: 2010-ben 34 naptári nap telt el az akkor még kétfordulós választás második fordulója – a „fülkeforradalom” – és a kormánya május 29-ei beiktatása között. Az átlagérték inkább 45 nap volt, ennyi kellett 1990-ben Antall Józsefnek, majd 1998-ban, első alkalommal Orbán Viktornak, 47 nap 2002-ben Medgyessy Péternek, a legráérősebb pedig szintén Orbán volt: 2014-ben 61 nappal. Magyar Péter és a Tisza-kormány tehát ezzel a 30 napos hajrával rekordot állított fel, ráadásul nem is az elsőt.

Az első az volt, hogy a választáson a Tisza a voksok 53,18 százalékát szerezte meg a Fidesz–KDNP 38,61 százalékával szemben. Ez a Tiszának 141 mandátumot hozott, az Orbán és a Fidesz által 2022-ben elért 135 fős kétharmados többséget is lekörözve. Magyar másik rekordja az volt, hogy a választás után már 27 nappal letette a kormányfői esküt, míg Orbán 2010-ben 34 nappal később.

Orbán Viktor ugyan három, korábban általa tartott rekordot is elveszített, egy újat viszont beállított. Miután május 9-én 10:58-kor megalakult az új Országgyűlés, Orbán ügyvezető miniszterelnökké vált, ez a megbízatása azonban az alaptörvény szerint csak addig tart, amíg az új kormányfőt meg nem választják. Ez a két esemény pedig ezúttal nemcsak egy napra, hanem azon belül is egész közel esett: Magyart délután 14:37-kor választották meg miniszterelnöknek. Így Orbán minden idők legrövidebb ideig hivatalban lévő ügyvezető kormányfője lett, megbízatása alig több mint 3,5 órán át tartott. Ráadásul úgy, hogy az országnak közben fogalma sem volt, hogy az ügyvezető kormányfő hol van és mit csinál – a Parlamentbe biztosan nem ment be. ¬