Szigorúelszámolás,lazánkezelthatáridők
Már nagyban számol Magyar Péter és pénzügyminisztere, Kármán András, hogyan javíthatja a magyar költségvetés és gazdaság helyzetét az uniós kasszarobbantás.
Nemnullárólindulnak
A legélesebb tárgyalások a helyreállítási alap körül zajlottak, mert az Európai Bizottság kezdetben úgy gondolta, hogy 4-5 milliárd eurónál nagyobb értékű projektek nem futtathatók le a nyár végi határidőig. A helyzet azonban nem reménytelen, miután összesen 3,7 milliárd eurónyi, például vasúti fejlesztés elindult vagy előkészítés alatt áll a magyar költségvetés előfinanszírozásában. A többi pénzt villámgyorsan összeállítandó új programokra költik – ecsetelte egy keddi sajtóbeszélgetésen Kapitány István gazdaságfejlesztési miniszter. Másfél milliárd euró jut az energiahálózat kapacitásbővítésére évi ezer megawattnyi teljesítménnyel, aminek a szűkössége akadálya a nap- és szélenergia-termelés fokozásának. A fejlesztés feltétele, hogy a hozzá kapcsolódó pályáztatást augusztus 31-éig befejezzék – jegyezte meg Tótth András energetikai államtitkár.
Szintén másfél milliárd euró jut a kis- és középvállalatok fejlesztésére, ami részben támogatás, részben hitel lesz az MFB Bank lebonyolításában, de a kondíciói még nem ismertek. Mindehhez a sok feladathoz a nyáron gyökeresen átalakítják az MFB-t is. Gerendás János, Kapitány szaktanácsadója elmondta: új vezetést neveznek ki, de csak átmeneti időre, amíg az MFB-törvényt nem módosítják. Ez utóbbi azt célozza, hogy az állami bank visszatérjen eredeti, 1993-as mandátumához, és valóban „fejlesztési” pénzintézet legyen. Az uniós programok teljesítéséhez szükséges tőkét a végleges új igazgatóság és felügyelőbizottság kinevezése után kaphatja meg.
A vasúti járműpark megújítását 1,9 milliárd euró segíti (a feladatra új, állami cég jön létre), ebből 800 millió euró a HÉV-ekre, a többi pedig az InterCity-flottára jut; 35 új IC-szerelvény is kijöhet belőle. Más kérdés, hogy a pálya és a kocsiszínek nem alkalmasak az új masinák számára, Vitézy Dávid miniszter szerint ezért is rekedtek a fejlesztési elképzelések Lázár János korábbi miniszter fiókjában.
A közpénzek és a magántőke 20–80 százalékos összedolgozásától reméli Vitézy, hogy körülbelül 3–5 milliárd eurós tételben beindulnak a bérlakás- és kollégiumépítések. E projektek főleg az egyetemi városokban (Budapest, Győr, Debrecen) várhatók, de például Rákosrendezőn is bevethetik a vegyes konstrukciót. A lényeg – fejtette ki Vitézy –, hogy az új fejlesztések illeszkedjenek az adott város szövetébe, infrastruktúrájába. ¬ GYENIS ÁGNES