Törékeny diplomácia
Izrael és a Hezbollah beleegyezett a harci cselekmények kölcsönös visszafogásába, elkerülve, hogy az izraeli hadsereg Bejrút déli részét támadja – közölte hétfőn Donald Trump, aki amerikai elnökként közvetítők útján először állt szóba a síita szervezettel. Trump korábban telefonon állítólag dühösen letorkolta Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt a libanoni főváros ellen bejelentett újabb offenzíva miatt. A harcok azonban nem teljesen szüneteltek Dél-Libanonban, Izrael célja, hogy nemcsak a Litáni, hanem az északabbra lévő Zahrani folyóig nyomuljon előre. Netanjahu azzal fenyegetőzött, ha a Hezbollah továbbra is lövi Izraelt, akkor megtámadják Bejrútot.
Kérdés, a részleges libanoni tűzszünet elegendő-e a keményvonalas teheráni vezetés számára a közvetett tárgyalások folytatására, és Izrael libanoni háborúja nem ássa-e alá az iráni tűzszünetet. Úgy tűnt, Trump egyelőre képes megfékezni Netanjahut. Teherán hétfőn megszakította a közvetítőkön keresztül folyó egyeztetéseket addig, amíg a libanoni fronton nincs fegyvernyugvás. Míg az iráni tévé szerint leálltak az amerikai–iráni alkudozások, a CNN amerikai hírcsatorna regionális forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy az üzenetváltások folytatódtak. Trump szerint a héten megszülethet a szándéknyilatkozat egy előzetes megállapodásról a Hormuzi-szoros iráni, illetve amerikai zárlatának megszüntetéséről, cserébe a szankciók enyhítéséért. Jól értesült Irán-szakértők szerint azonban – a folyamatos amerikai porhintés ellenére – még egyetlen témában sem született egyezség.
A hétvégén az USA iráni katonai létesítményekre – köztük radarállomásokra, légvédelmi ütegekre, parancsnoki központokra – mért csapást. Irán válaszul a Kuvaitban lévő amerikai támaszpontot támadta. Műhold- és videófelvételek alapján a BBC Verify azt állította, hogy a háború eleje óta 20 amerikai katonai létesítményt ért iráni csapások jóval pontosabbak és kiterjedtebbek voltak, mint azt amerikai tisztviselők beismerték.
