Koncentrált koleszterinszint-csökkentés
Valóságos adu ász a zab, egy sor anyagcsere-probléma kezelésében segíthet. Rostban, vitaminban és ásványi anyagban dús, emellett különféle bioaktív vegyületek, köztük fenolok is találhatók benne. Számos korábbi kutatás kiemelte már a pozitív hatását a glikémiás kontrollra (az étkezés utáni vércukorszint csökkentésére) és a koleszterinszintre. Egy új vizsgálat most arra a megállapításra jutott, hogy ha valaki két napig egyhuzamban szinte kizárólag zabot fogyaszt, az tartós előnyökkel járhat a metabolikus egészsége szempontjából, különös tekintettel a rosszkoleszterin-szint mérséklésére.
A pozitív hatások mögött meghúzódó mechanizmusok megértése érdekében a Bonni Egyetem kutatói két randomizált, kontrollált étrendi vizsgálatot végeztek metabolikus szindrómában szenvedő betegek bevonásával. Az egyik vizsgálatban a rövid távú (kétnapos), nagy dózisú (napi 300 gramm) zabdiéta gyümölcsökkel, zöldségekkel és kizárólag vízivással, a másikban pedig a hosszú távú (hathetes), mérsékelt dózisú zabdiéta hatását figyelték a lipidanyagcserére, a bélmikrobiotára és a mikrobiális metabolitokra (vagyis az ideg- és immunrendszer számára fontos mikrobaanyagcsere-termékekre).
Mindössze két nap után a „nagy dózisú” csoport összkoleszterinszintje nyolc százalékkal, az LDL, azaz a rossz koleszterin szintje pedig tíz százalékkal csökkent, ami klinikailag már jelentősnek mondható. Csak összehasonlításképpen: a magas koleszterinszintre adott gyógyszerek, a sztatinok 15–58 százalékkal csökkentik az LDL-szintet, viszont azok bevitele hosszú távú beavatkozás, szemben a kétnapos diétával. Kellemes ráadásként még testsúlycsökkenést és vérnyomásjavulást is megfigyeltek a kísérleti alanyoknál. E pozitív hatások a rövid távú vizsgálat hathetes követési időszaka alatt általában megmaradtak, ami egy lehetséges tartós hatásra utal.
A hathetes csoportban viszont – amely nyugati étrend mellett napi egyetlen adag zabpelyhet fogyasztott – nem figyeltek meg szignifikáns javulást a lipidanyagcserében a kontrollcsoporthoz képest. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a mérsékelt dózisú zabdiétáknak csak enyhe vagy stabilizáló hatása lehet. Másként fogalmazva: a megfigyelt metabolikus előnyöket a rövid, intenzív, csak zabot tartalmazó diéta okozta, nem pedig a zab hozzáadása egy egyébként normális étrendhez.
A kutatók azt is megállapították, hogy a nagy dózisú zabdiéta specifikus növekedést váltott ki a bélben élő egyik baktériumnemzetségben. Ezek a baktériumok a zab lebontása során fenolos vegyületeket termelnek. Állatkísérletekben pedig már kimutatták, hogy az egyik ilyen vegyület, a ferulinsav pozitív hatással van a koleszterin-anyagcserére. Így tehát a nagy dózisú zab nemcsak a rost miatt hat, hanem a bélmikrobiom kedvező módosulása miatt is.
Van viszont egy apró bökkenő, méghozzá az, hogy bármilyen egyszerű megoldásról is van szó, sajnos nem mondható univerzálisnak. Vannak ugyanis, akik rendelkeznek a megfelelő baktériumokkal ahhoz, hogy a zabot egyfajta koleszterincsökkentő gyógyszerré alakítsák, mások viszont nem. A jövőben viszont akár egy egyszerű székletvizsgálat is megmutathatja, hogy fog-e a zabdiéta működni valakinél, vagy előbb ki kell egészítenie a mikrobiomját.
