Istenboldogépítésze

Az organikus építészet mesterének is nevezett Antoni Gaudí első jelentősebb munkája egy téglafalú, fa tetőszerkezetű épület volt a Barcelonához közeli Mataró kisvárosban. Az 1880-as évek elején épült egykori textilgyári komplexumból mára csak a 2008-ban felújított raktárépület maradt fenn, benne egy lélegzetelállító, 600 négyzetméter alapterületű, oszlopok nélküli térrel, amelynek teherhordó tetőszerkezete fából készült parabolaívekből áll. A ma Nau Gaudínak nevezett – múzeumként és kiállítótérként működő – létesítmény amolyan kísérleti terep volt a katalán építész számára, hogyan képes egy bonyolult faszerkezettel becsempészni a természetet egy épületbe, megelőlegezve a Sagrada Família-templomban kiteljesedett stílust.

Gaudí a világ számos építészének mintát adott a fa és a kő természetet imitáló formáinak alkalmazására. Egyik legelismertebb „követője” Makovecz Imre (1935–2011), akinek számos – többnyire fából készült – konstrukciója idézi a katalán előd munkáit. Élete álma pedig a magyar Sagrada Família megépítése volt. A grandiózus elképzelés csak tervrajzok és óriásmakett formájában valósult meg, amelyet tavaly a Műcsarnok monstre Makovecz-kiállításán a nagyközönség is megismerhetett.

Makovecz terve szerint a barcelonai bazilikához hasonlóan a Feltámadás Temploma is a menny és a föld összekapcsolását szimbolizálja. Az angyalok által vigyázott égbeszökő külső tornyok, akárcsak a beltér szobrokkal ékes oszlopai, kísértetiesen idézik fel a ­Sagrada Famíliát. A templom terve 2005-ben, a budapesti XII. kerületi önkormányzat pályázatára készült, és az Apor Vilmos térre szánták. Építése azonban el sem kezdődött, jelenleg még helyszíne sincs, de Makovecz megérhette, hogy 2011-ben XVI. Benedek pápa a Vatikánban megáldotta a terveket és a tervezőt is.