Mérséklődő veszteség és tőkehiány
A 2024-es 788,7 milliárd forint után tavaly 554 milliárd forint vesztesége keletkezett a Magyar Nemzeti Banknak. A forintalapú kamat- és kamatjellegű műveletek eredménye mínusz 726,3 milliárd forint volt, egyebek mellett azért, mert a nála elhelyezett betétek nagy részére egész évben 6,5 százalékos kamatot fizetett, ezzel szemben az általa nyújtott hitelek alacsonyabb kamatozásúak, a korábbi növekedési hitelprogram adósaitól például egyáltalán nem jutott kamatbevételhez; utóbbiak állománya tavaly december végén 1143,5 milliárd forint volt. A devizában folytatott kamat- és kamatjellegű műveleteken 233,1 milliárd forint nyereséget ért el az MNB, a devizaárfolyam változásából pedig minimális eredményt produkált.
A saját tőke hiánya a 2024-es 1665,2 milliárd forintról a múlt évben 1395,4 milliárdra mérséklődött. A tőkehiányt a jegybanktörvény 2023-as módosítása óta a központi költségvetésnek nem kell automatikusan megtérítenie, az MNB hosszabb ideig is működhet negatív tőkével. A feltőkésítés szükségességét a Költségvetési Tanácsnak kell kimondania, amelynek egyik tagja az MNB elnöke. A testület „állásfoglalása alapján a költségvetésnek 2025-ben a jegybanki tőkehelyzet miatt nem keletkezett térítési kötelezettsége” – állapítja meg a jelentés. A jegybanki devizatartalék 2025-ben 5,7 milliárddal 50,2 milliárd euróra duzzadt, jóval meghaladta az elvárt minimális küszöbértéket.
Az MNB éves jelentéséből kiderül, hogy a Szabadság téri székházat tavaly július 1-jén foglalták el, a Matolcsy György 2025 márciusáig tartó elnöki periódusa alatt végrehajtott rekonstrukciós munkálatok pedig „akár több bűncselekmény tényállásszerűségének gyanúját is felvetik”, ezért az MNB feljelentést tett. „A kormány stratégiai partnerként tekint az MNB-re, miközben tiszteletben tartja a jegybank függetlenségét” – nyilatkozta Magyar Péter, miután hétfőn Varga Mihállyal tartott egyeztetést. Ezen a jegybank elnöke arról tájékoztatta a miniszterelnököt, hogy az MNB nemcsak büntető-, hanem polgári peres eljárást is indított, és feltűnő értékaránytalanság miatt pénzt követel vissza a székház kivitelezőjétől. A látogatás során Magyar Péter rövid nyilvános tárlatvezetést tartott az MNB egyik mosdójában, bemutatva annak aranyozott díszítését, illetve felvillantva az aranyliftet is, amely szerint az olyan, „mintha New Yorkban lennénk az 1920-as években”.
Múlt pénteken a Központi Nyomozó Főügyészség és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájának vezető munkatársai többórás tájékoztatón számoltak be az MNB székháza, a Pallas Athéné Alapítvány, annak vagyonkezelője, illetve a hozzájuk kapcsolódó vállalkozások körüli nyomozások fejleményeiről. Eddig közel 92 milliárd forintot zároltak (köztük négy magánszemélytől 506 millió forintot), és összesen 97 magánszemély, 36 cég és 11 magántőkealap körül kutakodnak – összegezték. ¬ Farkas Zoltán
