Államfővesztés

Miközben a Fidesz-többség sok kritikát kapott a saját maga által írt és elfogadott alaptörvény folyamatos és aktuálpolitikai célú átírogatása miatt, a Tisza-kétharmad gyakorlata nem sokban különbözik ettől. Június közepén úgy módosították az alaptörvényt, hogy két ciklusban, 8 évben maximálták a miniszterelnökök megbízatását – ezt az Orbán Viktor e pozícióba való visszatérését ellehetetlenítő jogszabályt Sulyok Tamás köztársasági elnök az aggályai ellenére aláírta. Alig két héttel később ismét hozzányúl a Tisza az alaptörvényhez, és továbbviszi a hivatali limitet az országgyűlési képviselőkre is. A Sulyok Tamás államfő elmozdítását célzó módosítás ugyanis egy sor más elemet is tartalmaz. A csomagot Magyar Péter a fideszes maffiaállam bűneit sorolva, a NER-t a Cosa Nostrához hasonlítva Tisztítótűz műveletnek nevezte. Ennek része, hogy 12 évben, vagyis három parlamenti ciklusban maximálná a képviselőséget. A Tisza eredeti javaslata nem volt kellően pontos, de miután a fideszes Gulyás Gergely erre felhívta a figyelmet, Magyar Péter jelezte, igazítanak a szövegen, hogy egyértelmű legyen: az 1990 óta képviselőként eltöltött évek is beleszámítanak a tizenkettőbe.

Ez azt jelenti, hogy a parlamentből már kiesett Orbán Viktor 36 éves rekordját soha többé nem döntik meg, sőt a jelenlegi, 52 fős Fidesz–KDNP-frakcióból 2030 után 22 képviselő nem folytathatná a munkát, köztük a frakcióvezető, Gulyás Gergely sem. De a 12 éves limitet kimerítve 2030-tól civil állás után kellene néznie Budai Gyulának, Kocsis Máténak, Lázár Jánosnak, Németh Zsoltnak, Szijjártó Péternek is. A Mi Hazánk frakciójából Apáti István és a Dúró–Novák házaspár sem újrázhatna.

A tizenhetedik alaptörvény-módosítás szerint az alkotmánybírók számára újra bevezetik a Fidesz által korábban az ő esetükben eltörölt 70 éves általános bírói nyugdíjkorhatárt, így ősszel kiesik a tizenötből négy bíró – a csak tavaly a testületbe, de annak rögtön az élére került volt legfőbb ügyész, Polt Péter mellett Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán –, helyükre pedig már a Tisza-kétharmad választhat új tagokat. Alaptörvény-módosítás nyitna utat annak is, hogy az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnökének kinevezésében, illetve leváltásában maguk a bírók is szerepet kapjanak. Ugyanis „bizonyos számú bíró” is kezdeményezheti a jövőben a Kúria és az OBH vezetőinek visszahívását. Ha ezt a bírák több mint kétharmada támogatja, akkor az Országgyűlés, szintén kétharmados többséggel, visszahívja őket.

Az alaptörvény-módosító csomag része a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal létrehozásának elvi rögzítése – a részletekről külön jogszabály rendelkezik majd –, a sarkalatos törvények számának radikális csökkentése, valamint a közpénz fogalmának kiterjesztő értelmezése is. Érdekesség, hogy bár Magyar Péter már az április 12-ei győzelmi beszédében Sulyok Tamás mellett az „Orbán-bábok” közé sorolt és szintén távozásra szólított fel egy sor másik közjogi tisztségviselőt, a mostani alaptörvény-módosítás – amely indirekt módon Polt Pétert ugyan „nyugdíjazza” – a jelenlegi tervek szerint nem szól Varga Zs. András Kúria-elnök, Senyei György Barna OBH-elnök, Windisch László számvevőszéki elnök távozásáról, sem a Gazdasági Versenyhivatalt vezető Rigó Csaba Balázséról vagy Koltay Andráséról, aki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot irányítja.