Rejtelmessziget
Mindennap tízezrek tüntetnek Albániában amiatt, hogy Donald Trump veje és lánya luxusingatlanokat építene az ország tengerpartján. A kívülállók igyekeznek a válságot saját céljaikra felhasználni.
Flamingók szárnyán
KáoszKoszovóban
Nem jött be
Három palamenti választást rendeztek 16 hónap alatt a Szerbiától 2008-ban elszakadt, albán többségű Koszovóban, s mindegyik patthelyzetet hozott. A legutóbbi, június 7-ei voksolást azért kellett megtartani, mert a parlament elé terjesztett államfőjelöltek egyike sem kapta meg a megválasztáshoz szükséges kétharmados többséget.
Az egykori diákvezér, a saját jelöltjei mellett végig kitartó Albin Kurti miniszterelnök a jelek szerint elszámolta magát: az általa létrehozott Önrendelkezés nevű párt a korábbi 51,1 százalék után csupán a voksok 47 százalékát szerezte meg. Pristinai elemzők szerint a háromszori kudarc azt mutatja, hogy Koszovó újabb és újabb voksolással képtelen lesz kilábalni az EU-hoz egyébként sem gyors közeledést is tovább fékező belpolitikai válságból. Pénzügyi következmények is várhatók, Koszovó éppen most bukik el egy nyolcvanmillió eurós uniós támogatást.
A koszovói alkotmányt és választási rendszert úgy tervezték, hogy alapvetően koalíciós kormányok álljanak az új ország élén, s kétharmados többség kell az államfő megválasztásához. A cél az volt, hogy a fiatal és törékeny demokráciában ne jöjjön létre egypárti rendszer. Kompromisszumra lenne szükség, ám Kurti nem az az ember, akire jellemzőek lennének az engedmények.
A részvételi arány is arra utal, hogy tartós lesz a válság. A hónap elején minden korábbinál kevesebben járultak az urnákhoz – a választójoggal rendelkezők 37 százaléka –, ez is azt mutatja, hogy a koszovóiak sem hisznek abban, hogy bármit meg lehetne változtatni az újabb előrehozott választással. A tartós válság miatt gyakorlatilag leállt a Pristina és Belgrád közötti párbeszéd, pedig a két állam viszonyának normalizálása nélkül egyik félnek sincs esélye az uniós tagság elnyerésére. Koszovót jelenleg mintegy 110 állam – köztük Magyarország – ismeri el. Kína és Oroszország nem vette fel a diplomáciai kapcsolatokat Pristinával, ahogy ezt öt EU-tagállam, Szlovákia, Görögország, Ciprus, Románia és Spanyolország sem tette meg.
Miközben a mintegy kétmilliós országot megbénítja a belpolitikai válság, valamelyest enyhül a feszültség az ország északi részén, Mitrovica térségében élő szerbek és az albán többség között. Ennek köszönhetően a NATO döntött arról, hogy csökkenti a térségben állomásozó békefenntartó erő, a KFOR létszámát. A jelenleg 4700 fős kontingenst – amelyben mintegy 400 magyar katona van – 3000 és 3500 közé csökkentik. A létszám legutóbb 2023-ban változott, akkor zavargások törtek ki a szerbek és a békefenntartók között, és emiatt megerősítették a KFOR-erőket. Az összetűzésben több mint húsz magyar katona is megsebesült.