Villanysokkésvízstressz

Élesben, a klímaváltozás közvetlen hatásaival szembesülve kell újraépítenie a kormánynak a környezetvédelmi apparátust. A szakma egyelőre bizakodva figyel.

Még fel sem állt teljesen az új kabinet, a környezetvédelemnek 2010 óta eső ízben saját tárcát szentelő Tisza-kormánynak máris azonnali megoldást igénylő problémaként kell szembenéznie a klímaváltozás hatásaival. Miközben június végén tömegek főttek a hőszigetelés vagy éppen légkondicionálás nélkül az elviselhetetlenségig forrósodó munkahelyükön vagy otthonukban, az aszály pedig már a nyár elején elérte az ország legcsapadékosabb megyéjét, Zalát is, a szakmai szervezetek által árgus szemmel figyelt illetékes miniszterek szinte azt se tudják, hová kapjanak hirtelen. Erről számolt be legalábbis az Élő Környezetért Felelős Minisztériumot vezető Gajdos László egy minapi interjúban, arról beszélve, hogy 16 év után egyesével kell a közigazgatásba gyűjteni azokat a szakembereket, akiknek a tudására az Orbán-kormányok nem tartottak igényt.

Gajdos első lépései közé tartozott, hogy klímavédelmi célokra hivatkozva szeptember 30-áig fakitermelési moratóriumot rendelt el a – korábbi hatalom idején jobbára csak névleg – védett erdőkben. A WWF magyarországi szervezete a tűzoltó beavatkozást üdvözölte, de arra is felhívta a figyelmet, hogy a Natura 2000-es erdők tar- és végvágása októbertől sem indulhat újra, a nemzeti parkokban pedig nagyobb, háborítatlanságot élvező területeket kellene kijelölni. Jó esély van rá, hogy követeléseik a minisztériumban is egyetértéssel találkoznak, hiszen a tárcavezető éppen a szervezet éléről igazolta környezetvédelemért felelős helyettes államtitkárát, Sipos Katalint. Szeptemberre pedig egy új, országos környezetvédelmi főhatóság felállítását is megígérte.

Gajdoshoz tartozik többek közt a biodiverzitás, a vízgazdálkodás és a vizek védelme, a hulladékgazdálkodás, valamint a körforgásos gazdaság, illetve részben a klímaváltozás kérdése is. Ezek közül, ha muszáj – márpedig muszáj –, jelenleg a vízügyet priorizálja. A szikkadó Velencei-tó, a szokottnál sekélyebb és melegebb vizű Balaton, a sivatagosodó Alföld vagy az egyre több környéken időszakos vízkorlátozást szükségessé tevő szárazság mind igazolják is a megközelítést, de az eredmények még nem látszanak. Vízügyi szakemberek jó jelnek tartják, hogy most az ágazat minden területe egy kormányszerv alá tartozik, míg korábban három tárca volt a gazdájuk, viszont arra is emlékeztetnek, hogy ez még nem része, csak feltétele a szükséges beavatkozásoknak.

Korainak tartaná még az új vezetés klímapolitikáját értékelni Perger András, az Energiaklub energiaprogramjának vezetője is, aki szerint ugyanakkor az egyes ágazatok élére helyettes államtitkárként kinevezett szakemberek személye bizakodásra ad okot. Sipos mellett többek közt a korábban az Energiaklubbal is dolgozó, 2018-ban saját klímastratégiai intézetet alapító szakértőnek és jogásznak, Bart Istvánnak a Gazdasági és Energetikai Minisztérium helyettes államtitkárává történő kinevezését említi a konstruktív szakmai munkát előrevetítő jelként.

Kétségeket hagy azonban a Tisza Párt választási programjának néhány ellentmondása. Magyar Péterék nemcsak az energiahatékonyság növelésére és ilyen célú beruházások ösztönzésére vállaltak kötelezettséget, hanem egyúttal a „rezsicsökkentés” megőrzését is ígérték, márpedig utóbbi önmagában gátja lehet a lakossági energiahatékonyság-növelésnek. Hiába kínál a kormány otthonszigetelési támogatást, az egyszeri jelentősebb kiadás mellett komoly adminisztratív feladatokkal is járó projektbe csak akkor vágnak bele a háztartások, ha a befektetés legalább középtávon megtérül. Valós piaci áron ez nem is lenne kérdés, az adóforintokból – látszólag – alacsonyan tartott rezsiárak mellett viszont sokan nem élnek a macerás lehetőséggel – mondja Perger András.

A Tisza klímapolitikájáról hamar ki fog derülni, hogy túlmutat-e a tűzoltásként elodázhatatlan intézkedések meghozatalán, valamint a népszerűségvesztés nélkül képviselhető zöldügyek melletti kiálláson. Perger András szerint a szakigazgatás és a szakmai szervezetek közötti egyeztetéseknek az energetikai tárca szélenergia-projekttel kapcsolatos ígérete alapján heteken belül meg kell indulniuk, azokból pedig egy-két hónapon belül az is kiderül, mennyire komoly szándék és milyen mélységű tervezés folyik a kormányban az egyes kihívások kezelése érdekében. Bármilyen alacsonyra tették is a lécet a klímapolitikában a 16 év alatt többnyire inkább mulasztásokat halmozó Orbán-kormányok, a szakmai szervezetek nemzetközi összevetésben is értékelhető eredményt várnak a Tisza-kabinettől. Az EU legtöbb tagállamához hasonlóan Magyarország sem készítette még el az Európai Bizottság által 2025 júliusáig elvárt szociális klímatervet. Ez az a terv, aminek alapján az adott tagállam gázáremelés mellett csökkentené a háztartások fosszilisenergia-fogyasztását, az ezek kiváltásához szükséges beruházásokra pedig közös alapból juthatna forrásokhoz. Nagy eredmény lenne, és a Magyar-kormányt uniós összevetésben is előkelő helyre pozicionálná, ha rövidesen Magyarország is csatlakozna a szociális klímatervét eddig elkészítő nyolc tagállamhoz – hozza példaként a szakember. ¬ SOMFAI DÁVID