AbszolútT.Ház

Népszerűek lettek az Országgyűlés ülései, hiszen a népesség közel négyötöde több-kevesebb rendszerességgel belenéz a közvetítésekbe. Azok, akik ezt megteszik, tehát véleményt tudnak alkotni a sokat szereplő miniszterelnök felszólalásairól, többnyire elégedettek: a válaszadók abszolút többsége (52 százaléka) szerint „Magyar Péter nagyon jó beszédeket tart a parlamentben”, és csak kevesebb mint egyharmaduk (31 százalékuk) ért egyet azzal, hogy ezeknek a beszédeknek a stílusa „túlságosan durva és sértő”.

A beszédek megítélése sajátos módon függ össze az iskolai végzettséggel. A legkritikusabb csoport az érettségivel nem rendelkezőké, akik az átlagosnál kétszer nagyobb (29 százalékos) arányban utasítják el teljes mértékben a miniszterelnök szónoklatait, míg a diplomások körében a teljes elfogadás mellett viszonylag magas a beszédek stílusát kritizálók aránya is.

Az egyáltalán nem meglepő, hogy Magyar Péter beszédeit nagyon másképpen látják és hallgatják a kormánypártiak és az ellenzékiek (az utóbbiak eleve kevésbé figyelik a parlament munkáját), az viszont talán igen, hogy a Fidesz–KDNP szavazóinak harmada, ha idegenkedik is a beszédek stílusától, tartalmukban általában jónak tartja azokat. ¬ HANN ENDRE, NAGY RÉKA

Módszertan: A felmérést 2026. június 22-e és 29-e-között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva súlyozással korrigálták, így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára legfeljebb ±3,5 százalék.

Orbán Viktor eleve a B válogatottját küldte Magyar Péter ellen, maga a bukott miniszterelnök be sem ült a parlamentbe, ahogyan sok régi elvtársa sem. De a Fidesz mandátumot szerzett kampányarcai, mint Lázár János és Szijjártó Péter is csak azóta járnak be a Házba, mióta kilátásba helyezték a hiányzók fizetésmegvonását. Orbán azt gondolhatta, hogy a NER alapemberei sokkal nagyobb támadási felületet nyújtanak a kormánypártnak. Ebben igaza is lehet, viszont Pócs János, Németh Balázs, Takács Péter kiváló célpontok, így valójában a Fidesz megkönnyítette Magyar Péter helyzetét, hogy szinte üres kapuba lőhesse a gólokat.

Török Gábor politológus nem véletlenül ajánlja a parlamenti bojkottot a Fidesznek. Szerinte ha az ellenzék korlátozná vagy felfüggesztené a parlamenti munkát, „azzal elég gyorsan véget vethetne Magyar Péter látványos parlamenti szerepléseinek”. Az, hogy az ellenzék ne legyen biodíszlet a kétharmad árnyékában, 2010 előtt is sokszor felmerült, akkor sem igazán sikerült megvalósítani, és valószínűleg most sem lenne hatásos eszköz, hiszen Magyar Péter elég kreatív, találna szereplési lehetőséget, és így a kormánynak valószínűleg több ideje lenne érdemi munkát végezni. Ráadásul nehéz lenne a bojkottot úgy kommunikálni, hogy az nem gyáva menekülés Magyar Péter megsemmisítő szavai elől, hiszen az ellenzék parlamenti munkáját, mozgásterét egyáltalán nem korlátozza a Tisza.

Ehelyett az áldozati szerepet próbálja felvenni a párt a „hatalmaskodó új elittel” szemben, vagy a saját komolyságát igyekszik hangsúlyozni: „ők cirkuszolnak, mi szakpolitizálunk”. Benedek István szerint azonban a Fidesznek két okból is komoly hitelességi problémával kell szembenéznie. „Egyfelől az évekig közpénzből és magánosított közpénzből működtetett militáns, gúnyos, karaktergyilkos kommunikáció után nehéz hitelesen panaszkodnia a durva stílusra. Másfelől a megújulás dilemmája is a 22-es csapdája a pártnak. Orbán Viktor személye egyszerre tartja egyben az olvadó Fidesz-tábort és zárja is be a lehetőségeiket: vele nincs hiteles megújulás, őt viszont nem lehet(ett) leváltani, mert nélküle vélhetően nincs Fidesz sem.” Arra építhetnek szerinte, hogy a Tisza vagy Magyar elkövet egy olyan aránytévesztést, amelyre rá lehet fűzni a „hataloméhes, agresszív, veszélyes új elit” narratíváját.

Metz Rudolf szerint a Fidesz számára „hatékonyabb válasz lehetne a szerepből való kilépés: nem beleállni a kiprovokált jelenetekbe, nem újabb alapanyagot adni a klipekhez, nem sértődött áldozatként reagálni, hanem saját napirendet, saját ügyeket és saját ellenzéki kompetenciát építeni. A legnehezebb feladat számukra éppen az, hogy ne legyenek statiszták Magyar Péter parlamenti előadásában.” Ugye, milyen ismerős mondatok? Hasonlókat ajánlottak az elmúlt 16 évben az ellenzék számára szakértők, hogy próbáljanak meg nem Orbán kottájából játszani. Hiszen a sérelmi politika legitim eszköz, meg lehet tartani vele a szavazók egy részét, de áttörésre nem alkalmas. ¬

cabrera martin

Hasítanak a közösségi médiában Magyar Péter parlamenti megszólalásai, amit ki is használ a kormányfő, hiszen gyakran tölt fel oldalaira hosszabb-rövidebb részleteket, montázsokat országgyűlési fellépéseiről. A TikTokon 742 ezer követővel rendelkező miniszterelnök profilján nincs olyan videó a témában, ami százezernél kevesebb megtekintést generált volna, de jellemzőbb a 200–300 ezer lejátszás. Van néhány egészen kiemelkedő darab is, Pócs János vakuzós incidensét például több mint 700 ezer alkalommal játszották le: az épp beszédet mondó Magyar Péter figyelmeztette az őt videózó fideszes képviselőt, hogy színházat csinál a T. Házból, ráadásul még a vakuja is be van kapcsolva. Milliós megtekintés felett járnak azok a videók, amelyeken a kormányfő Hatvanpusztáról vagy a Fidesz-kormány által kiengedett embercsempészekről beszél. Magyarnak 860 ezer követője van az Instagram-oldalán, ahol kevesebb videót oszt meg a parlamentben történtekről; ezeknél a tartalmaknál a nézettségi adat nem látható, de a lájkok számából kiderül, hogy a felszólalások zanzái valamivel népszerűbbek a többi posztnál. Míg a kék hátteres, szöveges bejegyzések, melyekben a kormány egyes intézkedéseiről ad hírt Magyar, 10–15 ezer kedvelést hoznak, a parlamenti videókon 20-25 ezer az átlagos szívecskeszám, de nem ritka a 30–40 ezer feletti kedvelés sem. ¬ SZENTIRMAI ÁRON