Szobafogság
Nem (csak) az a kérdés, túléljük-e a hőhullámokat és hőkupolákat, hanem az is, hogy ezek ideje alatt mennyi időre szorulunk be a szobába. Az időjárási anomáliák miatt ugyanis egyre nehezebb hétköznapi tevékenységeket végezni szabadtéren, különösen az idősebb generációk számára. Erre hívták fel a figyelmet amerikai tudósok az Environmental Research című szaklapban megjelent tanulmányukban. Globális hőmérsékleti, páratartalmi és demográfiai adatokat vizsgálva megállapították, hogy a fullasztó hőségnapok jelenleg évente 50 órával kevesebb könnyű vagy közepesen nehéz fizikai aktivitást tesznek lehetővé a négy falon kívül a 18–40 éves korosztály számára, mint fél évszázaddal ezelőtt. A 65 felettieket ugyanakkor átlagosan immár 900 órányi szobafogságra kárhoztatja a nagy meleg (amikor már egy séta a piacra vagy az udvarban való sepregetés sem ajánlott számukra), ami egy év tizedének megfelelő időtartam. A kutatók a Föld kétszáz országában nézték át 1950 és 2024 között az említett adatokat. Magyarország ebben az összehasonlításban viszonylag kedvező helyen áll, mert a 65 felettiek szabadtéri aktivitásából „csak” évi 18 órát vesz el a hőség – igaz, fél évszázad alatt ez is meghatszorozódott, és az idei 40 Celsius-fok feletti kánikulát sem kalkulálták még bele. A világ lakosságának négyötöde él olyan helyen, ahol az idősebbek hétköznapi tevékenységeit az év egy részében jelentősen korlátozza az extrém hőmérséklet. A helyzet különösen Dél- és Délkelet-Ázsiában, valamint a Közel-Keleten súlyos, Katarban például 2820 órát (az év közel harmadát) kénytelenek a 65 felettiek a szobában tölteni.
