Tűzközeliektársasága
A HEM-piac igazi kérdése, hogy kitől és milyen áron veszi meg a hitelesített energiamegtakarítást a legnagyobb kötelezett, az MVM – vagyis kik a rendszer kivételezett haszonélvezői. A HVG információi szerint ők több szálon is a NER belső köreihez kötődnek.
Kiszállított haszon
Trükkök:lebukókésmegúszók
Energiatakarékosság papíron
Határtalan leleményességgel keletkeztettek nem létező HEM-eket (hitelesített energiamegtakarításokat) az ügyeskedők, különösen a szabályok 2024-es szigorítása előtt. 900 ezer, gyakran nagyon rossz állapotú Kádár-kocka van az országban, ezek padlásszigetelését jellemzően a legszegényebb településekre koncentrálták. „Adtak egy húszast a tulajdonosnak, és elküldték a kocsmába” – meséli egy vállalkozó. Mire visszajött, feldobták a szigetelést, előírásszerűen lefotózták – majd pedig leszedték, és már vitték is tovább. De olyan is volt, hogy a valósnál több négyzetmétert számoltak el, vagy fel sem tették a szigetelést, hanem a mesterséges intelligencia segítségével átalakították egy leszigetelt padlás fényképeit. Meg is lehet mindezt játszani addig, amíg a HEM-hitelesítőknek csak minden tizedik objektumot kell személyesen ellenőrizniük, azaz 90 százalékban dokumentumokból dolgoznak.
Trükk volt az úgynevezett perlátor, vagyis a csapra szerelhető, víztakarékosságot célzó porlasztó is, erre külön HEM-fajta létezik. Főleg vállalatoknak adták el a Kínából darabonként pár száz forintért beszerezhető kütyüket úgy, hogy sokszor nem is szerelték fel, csak odaadták a megrendelőnek, oldja meg ő. Az elszámolt energiaspórolás pedig óriási volt. Nagy fogás volt korábban a különféle – például az üzemanyag-takarékos vezetést oktató tanfolyamokra – elszámolt HEM is, miközben a képzés sokszor csak papíron zajlott.
Miután az MVM keretszerződést kötött a „listásokkal”, jó biznisz lett a padlásos HEM-ek rövid idő alatti, tömeges auditja, amelyek valódiáságát – különösen, hogy bizonyos cégeknél koncentrálódtak a megbízások – megkérdőjelezi az auditortársadalom. A HVG-nek nyilatkozó szereplők – még a listára bejutottak is – szorgalmazzák, hogy a HEM keletkezésétől az eladásáig tartó folyamat minden mozzanatáról adatbázissal bíró energiahivatal (MEKH) szigorítsa az ellenőrzést, és tisztítsa meg a piacot. „A lakossági HEM-ek 30–50 százaléka nem valódi” – sokkolnak többen is. Ha pedig ez igaz, az azokkal kötött adásvételek semmisek.
A MEKH egy–másfél éves késéssel, szúrópróbaszerűen ellenőriz – ecseteli egy auditor. Gyanú esetén viszont soron kívül rárepül az adott HEM-ek múltjára. A HEM-eket kétféleképpen lehet hitelesíteni: vagy egyedi audittal, amikor kiszámítják, hogy az adott épületen mekkora megtakarítás érhető el, vagy a hatóság katalógusából indulnak ki az egy négyzetméterre megszabott megtakarítást alapul véve. Az auditornak feltűnhet az is, ha nem reális az ár, a beruházás költségein túl például – elvben – az adótartalmat is ki kell termelni. Ha a HEM auditja nem megfelelő, csak az auditor felel, a megtévesztő dokumentációt átadó vállalkozó nem, hacsak nem gyanítható bűncselekmény.
A MEKH szerint olajozott az ellenőrzés: „kiemelt feladatuk” a HEM-ek kontrollja, 2025-ben pedig ehhez képest is „kiemelt irány volt a tetőfödém-szigetelésből eredő HEM-ek vizsgálata”. Kétféle metódust alkalmaznak: előzetes kockázatelemzést és mintavételes, részletes tartalmi ellenőrzést, de konkrét megkeresések alapján is indítottak vizsgálatokat. A hatóság szerint nincs itt semmi titok, mert – igaz, csak utólag – közzéteszik az ellenőrzött HEM-ek listáját. Idén 159 ellenőrzést hajtottak végre, s ez „14 esetben járt jogkövetkezménnyel”. „A HEM-ek adásvétele az érintett felek egyedi megállapodásai alapján történik. A hivatal nem vizsgálja a HEM-ek felvásárlási árát, illetve hogy voltak-e olyan közvetítők, akik az előállítók tényleges költségeinél alacsonyabb áron vásároltak HEM-eket” – hárítottak a HVG felvetésére, mondván: nekik arról kell meggyőződniük, hogy a vizsgált HEM-ek mögött tényleges beruházások állnak-e, az aukciós, illetve a tőzsdei árak a felek szabad alkuján múlnak.