Vajonvisszaszerzésihivatal

Egyelőre több az indulat és a kétség az ügyészek és az adóhivatali nyomozók körében, mint az egyértelmű elköteleződés amellett, hogy szükség van az önálló Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalra (NVVH). Ha más nem is, technikai nehézségek sora vár az új szervezetre. Senki sem tudja megmondani, hogy ha eddig egy nyomozó ügyész 40-50 ügyet vitt – tehát a munkanapok számát figyelembe véve átlagosan kéthavonta tudott elővenni egyet –, akkor most, hogy 16 évre visszamenőleg minden gyanús gazdasági ügyletet ki akarnak vizsgálni, hogyan lesz elegendő ember az NVVH-ban vagy az eredeti nyomozó hatóságnál, legyen az akár a rendőrség, akár a NAV vagy az ügyészség. Az NVVH-t 200 fősre tervezik, de ezt azok, akik már eddig is gazdasági ügyek kivizsgálásával foglalkoztak, nagyon karcsúnak ítélik. Egyes becslések szerint csak gyakorlott nyomozó ügyészből 50–80 emberre lenne szükség. Az olyan összetettebb cégbirodalmak esetében pedig, mint amelyek Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István vitatott vagyonszerzéseivel épültek ki, komplett csoportok kellenek. Ezekben szükség lesz gazdasági büntető szakjogászi ismerettel rendelkező nyomozókra, akik járják az országot, és gyűjtik a bizonyítékokat, kellenek NAV-osok, és kellenek „kockák”, akik adatelemzéssel szeretnek foglalkozni, viszont utálják a terepi munkát. Vannak ilyenek, de kevesen, mert „ki az a könyvelő mentalitású ember, aki szeret százezer számlát végignézni” – sorolják az ügyészek a nehézségeket. Egy költségvetési csalás vagy hivatali visszaélés ügyében a nyílt eljárást az esetek 99 százalékában fedett nyomozás előzi meg, márpedig egy lehallgatás egy-két évig is eltarthat, mire eredményt hoz.

Technikai eszközökkel elvileg sok munka kiváltható lenne, de ebben sem állnak jól a magyarországi nyomozó hatóságok. Romániában például már működnek olyan keresőszoftverek, amelyek az irdatlan hosszúságú lehallgatott anyagokból ki tudják szűrni a lényeget. A bűnözőknek ugyanis nem szokásuk „jogdogmatikai szempontból” pontosan fogalmazni. Ezen azt kell érteni, hogy a marihuánát képesek hónapokon át következetesen olyan cipősdoboznak nevezni, amelyben 45-ös férficipő van, mire végre az egyik értetlenkedőnek kibökik, hogy marihuánaszállítmányról beszélnek.

Szintén technikai eszközökön múlik, hogy a bűncselekmény elkövetéséhez használt eldobható telefon cellaadatait következetesen össze tudják-e kötni egy gyanúsítottnak azzal a telefonjával, amelyről a feleségével cseveg. Az ügyészségen jelenleg nincs ilyen szoftver, és amikor a nyomozók egy jóval fejletlenebb programot kértek, az Analyst’s Notebookot, amely nagyjából a Quaestor-ügy 2015-ös kirobbanásakor volt modern szoftver, kiderült, hogy az csak kétmilliós gépeken fut, az ügyészeknek pedig nem volt ilyen drága masinájuk. A tízéves modell végül mostanság jutott el a vádhatósághoz. A mesterséges intelligenciát is lehet már használni, a NAV-nál és a Nemzeti Nyomozó Irodánál is van ilyen, de mire a nyomozó hatóság a saját képére formálja és betanítja a szoftvert, az is egy-két év. Másrészt viszont a büntetőeljárásról szóló jogszabályok egyelőre korlátozzák az AI használatát, a mesterséges intelligencia nem hozhat önálló eljárási döntést, a vádemeléshez szükséges megállapítást nem lehet közvetlenül az AI-ra alapozni.

Lehet tehát kritizálni az NVVH elnökének, Unger Annának a hatéves jóslatát, de csak a közbeszerzésekkel (autók, informatikai eszközök stb. megvásárlásával) elmehet fél–egy év, hacsak nem akar a kormány egy újabb olyan támadási felületet, mint amilyet a tűzijáték-rendezés ripsz-ropsz odaítélése eredményezett. A hivatal székhelyéül kijelölt budapesti cím, a Markó utca 16. is érdekes, és nem csak azért, mert ma még a Kúriának ad helyet, amely viszont előreláthatólag csak márciusban költözik ki. Amellett, hogy a Kúria tárgyalásai nyilvánosak, tehát az épület egyelőre nem lesz hermetikusan elzárva a világtól, azok a vizsgálatok, amelyeket a nemzetbiztonságiak végeznek az épületben, hogy minősített adatokat és iratokat is tudjanak kezelni, hónapokba telhetnek.

Az emberhiány mindenesetre az egyik leginkább kínzó probléma. „Lesz-e energia lenyomozni, hogy kinek milyen háttere van?” – vetik fel az adóhatóság szakemberei körében, és miután jelenleg a NAV-nál is 30-40 ügye van egy nyomozónak, azt tippelik, hogy az egyetlen esély, ha azokat hívják vissza, akik korábban önszántukból vagy a rendszerrel való inkompatibilitásuk miatt leszereltek a NAV kötelékéből. Őket azonban még nem keresték meg, noha többük szívesen visszamenne. ¬ Szabó Yvette