Villámcunami jéggel, sárral
Egy héttel a nepáli–tibeti határon történt hatalmas áradás után reménykedve és kétségbeesetten folyt a mentés, túlélők után kutatva. Kedden még mintegy hatszáz munkás maradhatott a környék vízerőműinek törmelékkel teli alagútjaiban, amelyek a Himalája meredek lejtőin a folyók vizeinek átvezetésére szolgálnak. Balendra Sah nepáli kormányfő közölte, keddig összesen több mint 11 ezer embert sikerült megmenteni, köztük 279 munkást. Jelezte, a halálos áldozatok száma meghaladta az ezer főt, e hét elejéig a holttestek négy százalékát sikerült azonosítani. Közel négyezer embert nyilvánítottak eltűntnek, köztük majdnem hatszáz külföldit. Úgy tudni, három magyar is az eltűntek között van. Nemzetközi segítséggel e hét elejére több területen is sikerült helyreállítani az elektromos és a kommunikációs vezetékeket. A Kínához tartozó tibeti oldalon a szigorúan cenzúrázott kínai állami média szerint 16-an haltak meg, az eltűntek száma közel 550.
Az amerikai geológiai hivatal (USGS) megerősítette, hogy a múlt szerdai katasztrófát az okozta, hogy leszakadt egy gleccser, vagy annak egy része. Az összeomlás olyan erejű volt, mintha a Richter-skála szerinti 5,2-es erősségű földrengés történt volna, ezért hitték az elején, hogy az áradást földmozgás idézte elő. A hatalmas mennyiségű víz, jég, szikla, kő és sár óriási erővel zúdult tovább vagy száz kilométeren keresztül a Bhote Kosi és a Trisuli folyók völgyében, településeket tarolva le. A sok méter magas vízfalként érkező zuhatag kártyavárként döntötte romba az épületeket, mosta el az utakat, sodort el autókat, hidakat. A Nepál északi részén lévő völgy falvai tele voltak turistákkal, hegymászókkal és zarándokokkal, akiket a helyiekkel együtt teljesen váratlanul ért az özönvíz.
Tudósok találgatják, hogy a gleccser a természeti csapás előtt órákkal vagy akár napokkal korábban is leszakadhatott, a víz felgyülemlett, és később indult lefelé. De a törmelékmennyiség arra is utalhat, hogy először földcsuszamlás történt, ami felduzzasztotta a folyót, amely egyetlen hatalmas árvízben kitört. A felső folyásnál egy-egy nagyobb tó is kialakult a határ két oldalán, így a másodlagos áradások sem kizártak, ráadásul esős napokat jósoltak meteorológusok. Szakértők szerint a gleccser bizonytalanná válásában szerepet játszhatott a klímaváltozás, az olvadás évről évre erősebb. Nepál eddig több mint 42 millió dollárnyi segélyt kapott külföldről, de az anyagi kár 4–5 milliárd dollár lehet, ami a nepáli GDP tizede.
