Elszakadószálak
Megrendült ázsiai szövetségeseinek bizalma Washington iránt, miután Donald Trump Dél-Koreát szekálja, Észak-Koreának pedig udvarol. Ez Kína malmára hajtja a vizet.
Felszedett hidak
AzUSAésaKoreai-félsziget
Kis lépések és nagy ugrások
¬ 1950. június 25.: A Kína és a Szovjetunió támogatta Észak-Korea megtámadta Dél-Koreát. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa – amelynek üléseit bojkottálta a Szovjetunió, mert Kína helyét a Kínai Köztársaság (Tajvan) foglalta el – elítélte az agressziót, a harcok beszüntetésére szólított fel, és 16 ország részvételével Dél-Korea támogatására ENSZ-erőt hozott létre, amelynek zömét és a parancsnokságát az USA adta.
¬ 1953. július 27.: Az USA, Kína és Észak-Korea képviselői tűzszünetet kötöttek, a Koreai-félszigetet a korábbi vonalon, a 38. szélességi fok mentén kettéosztották, a két Korea között demilitarizált övezetet hoztak létre. Li Szin Man (Syngman Rhee) dél-koreai elnök nem írta alá a megállapodást, a tűzszünetet csak azzal a feltétellel fogadta el, ha az USA kölcsönös védelmi szerződést köt országával. Ez 1953. október 1-jén megtörtént.
¬ 1961. május 16.: Pak Csong Hi tábornok puccsot hajtott végre, majd az USA nyomására 1963-ban elnökválasztást írt ki, amit megnyert. Diktatúrát működtetett, és vaskézzel hajtotta végre a gazdaság exportorientált modernizációját. 1975-ben az USA rájött, hogy Pak titkos atomfegyver-fejlesztési programot indított, amit Washington leállíttatott, cserébe a nukleáris energia békés felhasználásához segítséget ígért. Dél-Korea csatlakozott az atomsorompó-egyezményhez.
¬ 1991. szeptember 27.: George Bush amerikai elnök bejelentette, hogy az USA kivonja a taktikai atomfegyvereket Dél-Koreából. 1992-ben Phenjan és Szöul aláírta a Koreai-félsziget atomfegyver-mentességéről szóló megállapodást.
¬ 2002. június 13.: Országszerte USA-ellenes tüntetések törtek ki Dél-Koreában, miután két szolgálaton kívüli amerikai katona halálra gázolt két dél-koreai iskolás lányt, majd egy amerikai katonai bíróság felmentette őket.
¬ 2003. augusztus 27.: Az USA, Kína, Japán, Oroszország, Észak- és Dél-Korea részvételével hatoldalú tárgyalások kezdődtek Észak-Korea nukleáris lefegyverzéséről, miután kiderült, hogy Phenjan titkos urándúsításba fogott, s bejelentette kilépését az atomsorompó-egyezményből. Megállapodás nem született, Észak-Korea 2006-ban végrehajtotta első kísérleti nukleáris robbantását, és 2009 áprilisában kiszállt a tárgyalásokból.
¬ 2012. március 15.: Életbe lépett az USA és Dél-Korea közti szabadkereskedelmi megállapodás, amit hatévi tárgyalás után a két államfő, Barack Obama és Li Mjung Bak írt alá.
¬ 2018. június 12.: Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor találkozott Szingapúrban, ez volt az első személyes kapcsolatfelvétel a két ország vezetője között. Trump és Kim 2019. február 27-én Hanoiban kudarcot vallott tárgyalást folytatott, majd 2019. június 30-án a tűzszüneti vonalon, Panmindzsonban is találkoztak, ahol az amerikai elnök technikailag átlépett Észak-Koreába.
¬ 2023. április 26.: A kölcsönös védelmi szerződés 60. évfordulója alkalmából hivatalos állami látogatást tett Washingtonban Jun Szuk Jeol dél-koreai elnök, aki másnap beszédet mondott a kongresszus két házának együttes ülésén.
¬ 2024. november 4.: Az USA és Dél-Korea új, ötéves megállapodást kötött a Dél-Koreában állomásozó amerikai csapatokhoz kapcsolódó költségek megosztásáról, ennek értelmében Szöul 2026-ban 1,13 milliárd dollárt, a 2025-ösnél 8,3 százalékkal többet fizet.
¬ 2025. október 29.: Trump és Li Dzse Mjung dél-koreai elnök Szöulban véglegesítette a kereskedelmi megállapodást, amelyben az USA 15 százalékra mérsékelte a büntetővámot, és Dél-Korea 350 milliárd dolláros befektetést vállalt az USA-ban.