Behálózás

A dohányzásról viszonylag későn derült ki, hogy káros az egészségre. Az egyik első publikáció 1950-ben jelent meg egy brit szaklapban a tüdőrák, a szívbetegségek és a dohányzás összefüggéséről. 1954-ben a brit, 1964-ben az amerikai kormány adott ki hivatalos figyelmeztetést. Az USA-ban az 1950-es évek közepétől kezdték perelni magánemberek a dohánycégeket, de nem jártak sikerrel. A helyzet akkor változott meg, amikor az USA tagállamai indítottak pereket arra hivatkozva, hogy a dohányzás okozta betegségek miatt nőnek az egészségügyi kiadásaik. Ennek lett a következménye, hogy 1998 végén az államok többsége megegyezést kötött a négy legnagyobb (az amerikai piac 97 százalékát lefedő) dohányvállalattal. Hamarosan a kisebb piaci szereplők is csatlakoztak. 

A megállapodás alapján korlátozták a reklámokat, feloszlatták a dohányipart támogató intézeteket. A vállalatok belső dokumentumokat tettek nyilvánossá (ez az, amit a Meta most elkerült), hozzájárultak a fiatalok felvilágosításához, és nem utolsósorban évenként ismétlődő kifizetéseket ígértek az államoknak. Arányaiban (a cégek piaci értékéhez képest) a pénzbüntetés nagyobb volt, mint most a Meta esetében. De a dohánybiznisz azóta is nyereséges. Nagyon úgy néz ki, hogy e tekintetben is helytállónak bizonyulhat az összehasonlítás a Meta mostani ügyével. 

Abban sem sántít a hasonlat, hogy a kilencvenes években azzal érveltek: a cigaretta függőséget okoz, de a dohányipar ezt tagadta, noha tudatában volt az igazságnak. Erre rímel, hogy a cikkünkben említett Los Angeles-i perben a károsult lány ügyvédje a függőség tudatos megtervezésével vádolta a Metát.