Ketyegőórák

profimedia

Hetek óta a jemeni hutik elleni új offenzíváról beszélt Szaúd-Arábia, a királyság által támogatott, de elkergetett kormány és szövetségesei „meglepetést” ígértek, a propagandistáik pedig azzal hencegtek, hogy hamarosan felszabadítják Hodejda kikötőt és Szanaát, a fővárost. A meghökkentő fordulatra sor is került, csak épp fordítva. Az Irán által támogatott síita hutik a múlt héten a Vörös-tenger jemeni partja mentén megindulva elfoglalták Mokha városát, majd pedig továbbnyomulva dél felé a Báb el-Mandeb tengerszorosban lévő, stratégiai jelentőségű Perim szigetet. Ezzel gyakorlatilag újfent ellenőrzik az Afrika és az Arab-félsziget déli csücske közötti átjárót, amelyen normális esetben a világkereskedelem 12, a tengeri olajexport 11 és a cseppfolyósított gáz 8 százaléka halad át.

A hutik azért nem annyira váratlan húzása veszélyezteti a világ legnagyobb olajexportőre, Szaúd-Arábia kivitelét. Közölték is, hogy a Báb el-Mandeb (arabul a Siralom kapuja) szoroson minden hajó áthaladhat, kivéve a szaúdi érdekeltségűek. A hutik már júliusban meghirdették a vörös-tengeri szaúdi kikötők blokádját, azóta több tankert kilőttek, és – mint az utóbbi napokban – szaúdi kikötőket, energetikai létesítményeket és városokat támadtak rakétákkal, drónokkal.

Sőt a múlt héten több helyen is dróncsapást mértek a kelet–nyugati szaúdi olajvezetékre, bár nem biztos, hogy a hutik voltak, egyes szaúdi források szerint iraki síita milíciák lehettek a támadók. A vezetéken a monarchia képes volt az irániak által lezárt Hormuzi-szoroson áthaladó olajexport nem elhanyagolható részének az átirányítására. Naponta 6–7 millió hordónyi olaj folyt át rajta, és ha most ez is kiesik, akkor a globális kőolajfogyasztás újabb 4 százaléka hiányozhat a piacokról. Rijád közölte, „elővigyázatosságból” lezárták a vezetéket, de azt nem tudni, mekkora kár keletkezett. A vörös-tengeri kikötők termináljaiban csak 5–7 napra elegendő olajat tárolnak az export fenntartására. Ha a szaúdiak – mint korábban – képesek is hamar kijavítani a hibát, akkor is kérdés, mennyire van a vezeték kitéve az újabb lehetséges támadásoknak, és a szaúdiak ki tudják-e hozni az olajat a Báb el-Mandeben keresztül az Indiai-óceánra és onnan tovább Ázsiába, vagy a Szuezi-csatornán át Európába.

Rijádnak most igazán fel van adva a lecke. Mohamed szaúdi trónörökös, de facto uralkodó telefonon kért katonai támogatást Donald Trump amerikai elnöktől, aki azonban egyelőre csak hírszerzési és tanácsadói segítséget ígért. Washingtonban úgy gondolhatják, hogy túlterheli a térségben lévő amerikai katonai erőket, ha az Irán elleni front mellett újat nyitnának az Arab-félsziget másik oldalán.

A hutik jemeni offenzívája teszteli a nemrég született mekkai paktumot, Szaúd-Arábia, Pakisztán és Törökország kölcsönös védelmi megállapodását. Pakisztán figyelmeztette ugyan Iránt, de az eddigi háromoldalú egyeztetésekről – név nélkül nyilatkozó források alapján – az derült ki, hogy mivel a paktum védelmi jellegű, közös megtorló válaszcsapásokról egyelőre nem született döntés. Pakisztán ugyanakkor egyéb katonai, műszaki és logisztikai támogatást adhat szaúdi területen.

Nyilvánvaló ugyanakkor, sem Szaúd-Arábia, sem az USA nem fogadhatja el hosszú távon, hogy a hutik kézben tartsák a Báb el-Mandeb szorost. Ezzel egyre kisebbre zsugorodhat ugyanis a szaúdi olajexport, ami a királyság gazdaságát és stabilitását veszélyezteti. Irán pedig az USA-val szemben szerezne még egy nyomásgyakorlási lehetőséget. Az sem várható, hogy Trump majd most meggondolja magát, és enyhít a Perzsa-öbölben lévő iráni kikötők blokádján, amit viszont a teheráni vezetés szeretne nagyon elérni. A Reuters hírügynökség forrásai szerint a szaúdiak sem hiszik, hogy Trump enged, és a hutik fogják kikaparni a gesztenyét az irániak számára.