Előamúlttal
A perzsa történelmi örökséget korábban elutasító iráni iszlamista rezsim felfedezte a dicsőséges múltat. Az irániak büszkék, hogy övék a világ egyik legrégebbi civilizációja, de ez nem legitimálja a teokráciát.
Az ókori Perszepolisz mása az iráni Malayer Parkban. Már csak makett
Egymástkövetőbirodalmak
A fény diadala a sötétség felett
Irán a világ egyik legősibb, hatezer évre visszatekintő civilizációja, amelynek történelmét folyamatos háborúk tagolták. Friedrich Hegel német filozófus a csodálatában odáig ment, hogy az „első történelmi népnek” nevezte a perzsákat.
Középső őskőkor Az iráni fennsík legkorábbi emberi régészeti leletei százezer évesek, amelyek a mai északkeleti Meshedtől nem messze lévő Kashaf Rud folyó medencéjében kerültek elő a Claude Thibault francia régész irányítása alatt folyt ásatásokon az 1970-es években.
Újkőkor Az első neolitikus kultúrák i. e. 11–10 ezer körül jelentek meg Iránban, a térség legkorábbi mezőgazdasági közösségeinek nyomait a délnyugati Zagrosz-hegység lábainál fedezték fel. Az egyik ásatásból előkerült, 7 ezer éves boroskorsó ma a Pennsylvaniai Egyetemen látható.
Elám Mezopotámia az Indus-völgy és Egyiptom mellett egyike a négy ókori civilizációnak. Az i. e. 3200-tól az i. e. VI. századig egymást követő iráni államszerveződések egyikének a fővárosa és fontos kulturális központja volt a Bibliában is szereplő Szúza, amelyet azonban jóval korábban, i. e. 4200 körül alapítottak.
Árják Az i. e. II. évezredben jelentek meg a magukat árjáknak nevező indoiráni népek, ebből eredhet az Irán elnevezés is.
Az Aveszta kora A feltehetőleg az i. e. II. évezred második felében élt Zarathusztra (Zoroaszter) iráni próféta megalapította a részben monoteista, részben dualista vallást. A zoroasztrizmus vált Irán fő vallásává, amelyet több birodalom is állami szintre emelt. Az Aveszta a zoroaszter liturgia és vallási szövegek gyűjteménye, amely szájhagyomány útján terjedt. (Az első teljes írásos gyűjteményt a Szászánida-korban jegyezték le, de azok nagyrészt elvesztek. A legrégebbi kézirattöredék a XIV. századból való.)
Méd Királyság A perzsával rokon indoiráni nyelvet beszélő médek az i. e. VII. század elejétől az i. e. VI. század közepéig először egyesítették az iráni és a szomszédos népeket, így őket tartják az első iráni birodalom létrehozójának. Röpke másfél évszázad alatt az uralmuk alá hajtották a mai afgán–üzbég–tádzsik határvidéken található keleti Baktriától a nyugati Anatóliáig húzódó területet. Jelentős szerepet játszottak Asszíria megdöntésében.
Óperzsa Birodalom A méd királyság egyik vazallus tartományából, a nagyjából a mai Fársz iráni tartományt lefedő Pársza (vagy Perszisz) régióból kiindulva az i. e. 559-ben trónra került II. Kürosz (Nagy Kürosz) i. e. 550-ben legyőzte a médeket, i. e. 539-ben elfoglalta Elámot, és létrehozta a Akhaimenida dinasztia vezette birodalmat. A hódításai során toleranciával tekintett az elfoglalt népek kultúrájára és vallására. Hazaengedte a babilóniai fogságból a zsidókat Júdeába – ahogy az a Bibliában is szerepel –, és megengedte számukra, hogy újjáépítsék Jeruzsálemet, benne a második zsidó templomot a babilóniaiak által lerombolt első templom helyén. Az i. e. 530-ban bekövetkezett halála után legidősebb fia és utódja, II. Kambüszész elfoglalta Egyiptomot, Líbiát, Núbiát. A birodalom I. Dareiosz (Nagy Dareiosz) alatt, i. e. 500 környékén elérte a legnagyobb kiterjedését Délkelet-Európától Északkelet-Afrikán át egészen az Indus völgyéig. Az antik világ három kontinensre kiterjedő legnagyobb állama vált az első világbirodalommá, feltehetően magába foglalva az akkori világ népességének mintegy 46 százalékát.
Makedón Birodalom Nagy Dareiosz halála után fia, I. Xerxész Trákia, Makedónia és Thesszália elfoglalásával folytatta a hódításokat, de Spárta és Athén vezetésével sikerült megállítani a perzsák nyomulását. A makedón Nagy Sándor három évig tartó csaták után i. e. 331-re legyőzte III. Dareioszt és elfoglalta az Akhaimenidák birodalmát.
Szeleukidák Nagy Sándor Perzsiában i. e. 323-ban bekövetkezett korai halála után a birodalom keleti részén a nagy hódító egyik hadvezére, Szeleukosz hozott létre laza államszövetséget.
Pártus Birodalom Az északnyugat-iráni pártusok legyőzték a Szeleukidákat, és i. e. 248-tól i. sz. 224-ig megteremtették a harmadik nagy birodalmat a tágabban vett iráni térségben, amely a Római Birodalom komoly riválisává vált.
Szászánida Birodalom A szintén Pársza tartományból származó szászánida nemzetség uralkodója, I. Ardasír belülről döntötte meg a kívülről is szorongatott pártusokat. Ő és utódai 224-től 651-ig erősen központosított birodalmat hoztak létre, helyreállítva Irán nagyhatalmi szerepét a zoroasztrizmusra támaszkodva. Az Újperzsa Birodalomnak is nevezett kor a perzsa civilizáció újabb fénykorát jelentette.
Az iszlám hódítása A muszlim arab seregek Omár második kalifa vezetésével 633-ban törtek be a perzsák földjére, még abban az évszázadban elfoglalták Iránt, véget vetve a Szászánidák uralmának. Az iszlamizáció lassan ment végbe, a IX. század közepére a lakosság 40, a XI. század végére már közel 90 százaléka muszlim volt. Az Omajjád Kalifátus azonban számos perzsa szokást átvett, különösen a közigazgatás és az udvari etikett területén. A 750-ben színre lépett Abbászida Kalifátus alatt gyengült az arab központi hatalom, amelyért helyi perzsa dinasztiák és a szeldzsuk törökök versengtek. Irán iszlamizálása mély változásokat hozott a társadalomban, míg a perzsa irodalom, filozófia, orvoslás és művészet a muszlim civilizációt gazdagította, amit „az iszlám aranykorának is” neveznek.
Mongol betörés Dzsingisz kán alatt a mongol invázió 1219-ben kezdődött, amit mongol hadvezérek uralma követett. Timur Lenk török–mongol fejedelem 1381-es támadásával létrejött a Timurida Birodalom, amely 1507-ig tartott. Mindkettő súlyos pusztítással járt Iránban, a szunnita vallási hierarchia meggyengült.
Szafavida Birodalom Az 1501-ben trónra került I. Iszmáil vezetésével újra perzsiai születésű vezető alatt egyesült az ország. Legjelentősebb lépése az volt, hogy a síizmust tette meg államvallássá (a lakosság 90 százaléka akkoriban szunnita volt). Ennek oka részben az iráni önállóság megteremtésében keresendő, az 1736-ig tartott Szafavida Birodalmat a modern perzsa történelem kezdetének tartják.
Kádzsárok A harcias északkeleti nomád nép fokozatosan hódította meg Perzsiát, az 1789-től uralkodó Aga Mohamed Khan újra egyesítette az országot, és Teheránt tette meg székhelynek. Az 1906-os új alkotmánnyal Irán – névleg – alkotmányos monarchiává vált.
Pahlavi-dinasztia A kádzsárok hatalmának Reza Khan, a hadsereg tisztje vetett véget gyakorlatilag egy puccsal 1925-ben. De 1941-ben a második világháború viharaiban lemondatták, és a fia, Mohamed Reza Pahlavi követte.
Iszlamista forradalom A népszerűtlen Pahlavi-rendszerrel szemben 1979-ben a baloldaliaktól az iszlamistákig szinte minden réteg tüntetett, a forradalom élére pedig a száműzetésből hazatért Ruhollah Khomeini ajatollah állt, aki a mélyen vallásos tömegekre támaszkodva megteremtette a síita teokráciát.