Helycserés támadás
Lemondott tisztségéről Alekszandar Vucsics szerb elnök, ám a kormány- vagy államfőként 2014 óta folyamatosan hatalmon lévő, 56 éves politikusnak esze ágában sincs visszavonulni. Azt tervezi, hogy az október 25-ei parlamenti választás után miniszterelnökként továbbra is a balkáni ország élén marad. Vucsics hét hónappal a második, s az alkotmány szerinti utolsó ötéves elnöki mandátuma lejárta előtt mondott le, s ezzel párhuzamosan egyre inkább bekapcsolódik a választási kampányba. Az államfői tisztségből távozás egyben azt is jelenti, hogy kilencven napon belül előrehozott elnökválasztást kell rendezni, addig a parlament elnöke, Ana Brnabics ügyvezetőként tölti be ezt a posztot. A választási kampány egyre élesebbé válik, belgrádi elemzői vélemények szerint a finisben és a választás napján akár összetűzések is kitörhetnek a kormánypárti és az ellenzéki szavazók között. Azt is valószínűsítik, hogy a diákok – választási csalásokra hivatkozva – nem ismernék el, ha a kormánypárt nyerne. Az előrejelzések szerint nagyon szoros eredmény várható, a közvélemény-kutatások néhány százalékpontnyi különbséget mutatnak a Vucsics mögött álló Szerb Haladó Párt (SZNSZ) és a másfél éve folyamatosan tüntető egyetemistákat tömörítő A Diákok Győznek nevű mozgalom támogatottsága között. Vucsicsék a kampány részeként számos jóléti intézkedést hoztak, emelték például a nyugdíjak és a minimálbér összegét. A választás közeledtével sorra lépnek vissza a kisebb pártok a diákok javára, még a radikális jobboldali párt, a Dveri is beállt mögéjük. Hatalomra kerülése óta Vucsics jelentősen korlátozta a sajtószabadságot, és leépítette a demokratikus intézményeket. Lassan halad az ország EU-integrációja is, belgrádi források szerint Brüsszelben a napokban úgy döntöttek, hogy leveszik Szerbiát a tagságra jó eséllyel pályázó államok listájáról, és így a hátrébb sorolt Törökországgal, valamint Grúziával került egy csoportba. A jogállamisági problémák mellett az is fékezi a csatlakozás ütemét, hogy Belgrád képtelen egyezségre jutni a kapcsolatok rendezéséről a Szerbiából 2008-ban kiszakadt albán többségű tartománnyal, Koszovóval. A szerbiai helyzetet az is bonyolítja, hogy az egyetemista ellenzékiek sem feltétlenül EU-pártiak, szerintük Brüsszel szemet huny a szerbiai jogsértések fölött, mert arra számít, hogy az európai autógyárak vásárolhatják meg a kiépülő szerbiai bányákból kitermelt lítiumot.
